2021. szeptember 18. szombatDiána
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A szemünk láttára válik porrá? Így néz ki most Herkulesfürdő

utolsó frissítés: 11:14 GMT +2, 2021. augusztus 12.

Bár egyes épületeken restaurálás apró nyomai láthatók, a természet gyorsabban dolgozik.


Herkulesfürdő a Cserna-folyó völgyében, a Vaskaputól 35 kilométerre, 168 méter tengerszint feletti magasságon fekszik. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében az egyik leghíresebb erdélyi üdülőtelepként tartották számon, még maga Ferenc József is gyakran látogatta. Manapság viszont inkább szívfájdító emlékként él az erdélyiek emlékezetében, hisz arra a sorsra jutott, amelyre több száz vagy ezer éves örökségünk többsége: lassan a tétlen kezek és a természet martalékává válik.

Herkulesfürdőt két, egymástól jól elkülönülő részből áll. Az „óvárost” számos, romos állapotban levő műemlék épület képezi, ezek még most is idézik a fürdőhely száz évvel ezelőtti hangulatát. Az impozáns épületek nagyrészt zárva állnak, ablakaik betörve, a falak penészesek.

Az egykor közkedvelt turisztikai központ mai állapotát, Urmánczi Jenő bábszínész képein keresztül láthatjuk, aki egy szerencsés véletlennek köszönhetően pont akkor látogatta meg Herkulesfürdőt, amikor a HerculaneProject két fiatal munkatársa is ott járt, hogy az épületről képeket készítsen. A projekt tagjai kulturális események és népszerűsítő kampányok által próbálják idővel megmenteni a polgármesteri hivatal tulajdonában lévő, általában kulcsra zárt épületet, amit most Urmánczinak lehetősége nyílt a szélesebb közönségnek is megmutatnia - belülről is.

A város sós- és kénes forrásairól is híres, bár az utóbbi miatt gyakran lehet érezni az utcákon kotlóstojásra emlékeztető szagot
A levegő viszont annyira ionizált, mint 3000 méter magasságban.
Herkulesfürdőt a gyógyhatású források mellett mesés környezete is emlékezetessé teszi
A városkát hatalmas hegyek veszik közre, melyek télen-nyáron egyaránt kedvelt kirándulóhelyek. Az egykori üdülőtelepet így érdemes meglátogatni, még ha csak egy pár nap erejéig is.
Herkulesfürdő a rómaiak korában vált virágzó gyógyfürdővé, melyet "Ad aquis Herculi sacerdos" (Herkules szent vizeihez) vagy "Thermae Hercului ad Mehadiam" (Herkules mehádiai hévizei) néven emlegettek
105-107 között Traianus római császár parancsára fürdőket építettek, és Herkules tiszteletére szobrot emeltek. A fürdőtelep a népvándorlás idején szinte teljesen elpusztult
1734-benmerült fel a fürdő újjáépítésének gondolata, gróf Hamilton osztrák altábornagy indítványára.
III. Károly király rendeletére megkezdődött az építkezés, és a római romok alapjára, több más épülettel együtt, felépítették a Herkules-fürdőházat.
1737 -ben egy török támadás az épületeket újból lerombolta, és ezután csak 1817-ben sikerült a telepet ismét helyreállítani. Ekkor vette fel hivatalosan a Herkulesfürdő nevet, az addigi Mehádiai fürdők helyett.
A fürdőhely virágkorát 1852 után élte, ekkor épült fel a gyógycsarnok, a Rezső- és Ferenc József-udvar és a kupolás Szapáry-fürdő.
Szintén ebben az időben készültek a fürdőhely díszes villái és nyaralói.
Herkulesfürdő vizei a következő betegségek ellen használhatnak: nőgyógyászati problémák, köszvény, aranyér, higany- és ólommérgezés, idegbetegségek, bénulások, a légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, bőrbajok, fekélyek, csontbántalmak.