2021. július 24. szombatKinga
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A súlyemelő rekordertől az alma és tökmagrágás apos­toláig: Bicsérdy Béla legendás élete képeken

utolsó frissítés: 15:48 GMT +2, 2021. június 13.

A két világháború közötti időszak világhírű erdélyi magyar életreformere sármos, művelt, karizmatikus és szifiliszes is volt. És mindenik kellett az elképesztő életútjához.


"A barátom bejelentette, hogy koplalni fog. Egyhangúan megállapítottuk, hogy szegénynek elment az esze. De ő fölényesen legyintett: eh, ti ezt nem értitek. Igaza van, csakugyan nem tudjuk megérteni, hogy miért kell ebben a sanyarú világban külön is koplalni. Hiszen koplalunk reggel, délben és koplalunk este a vacsoránál" - írta a kolozsvári Ellenzék egyik száma 1922-ben. Ez a bekezdésnyi szöveg is jól szemlélteti azt a légkört, amelyben Bicsérdy Béla, a fogarasi hivatalnok és testépítő nyugdíjazása után életviteli gurunak/mesternek áll. Mindezek ellenére hihetetlen népszerűségre tett szert. Sokan megszállottan követték, mások teljes szkepticizmussal fogadták a nyerskosztot és koplalást (is) hirdető férfi tanait. Az idézet épp egy olyan cikknek a kezdő mondata, amely az akkor felívelőben lévő bicsérdista mozgalmat akarta nevetségessé tenni és hitelteleníteni.

A mester legendás életútjában Áprily Zoltán Bicsérdy-kutató segít eligazodni, aki épp most készül könyvet írni az életéből.


Állítólag. Állítása szerint. Valószínűleg.

Talán ezek a leggyakoribb szavak, ami Bicsérdy életútja kapcsán elhangzanak. Sok mindent lehet tudni róla, de még több a bizonytalanság, a mítosz és a legenda. A széles közvélemény a két világháború közötti - és az előbb már felidézett - életviteli mozgalmáról ismerheti leginkább, vagyis a mozgalmának arról a részéről, amellyel leggyakrabban foglalkozott a sajtó: a nyerskosztos vegetarianizmusról, pedig - mint Áprily magyarázza - Bicsérdy sokkal többet követelt a követőitől, sokszor olyat, amit maga sem teljesített. A története is sokkal korábbra nyúlik vissza, mint a két világháború közötti időszak. Életútja a születésétől kezdve egészen a haláláig csupa ellentmondás és rejtély. Ott van például a születésének helye és időpontja.

A Wikipédiára kattintva azt látjuk, hogy Bicsérdy Béla 1872. március 20-án született Pesten (esetleg Budapesten, bár akkor hivatalosan nem létezett Budapest, csak 1873-ban egyesítik Budát, Pestet és Óbudát). A születési anyakönyvi kivonata viszont arról árulkodik, hogy 1874. február 22-én született Zentán. Ezt erősíti meg az első feleségével kötött házassági anyakönyvi kivonata, a gyermekei születési anyakönyvi kivonatai, illetve még néhány korai, róla szóló újságcikk is. Morgolódhatunk, hogy a Wikipédia ismét pontatlan, pedig manapság az abban szereplő adatok általánosan elfogadottak. A kutató szerint azonban nem a wiki szócikk szerkesztője hibázott, hanem az a helyzet, hogy a korabeli sajtóban összesen 10 különböző variációban szerepel a születési dátuma: a legtöbbször 1870-t, 1871-et, 1872-őt, 1874-et említik, de 1859-től 1884-ig terjed a skála. Hivatalos dokumentumban csupán az előbb említett 1872-es és 1874-es dátum és hely fordul elő. A szakértő szerint Bicsérdy módosította a saját születési dátumát. A legkorábbi eddig előkerült hivatalos dokumentum, amelyben Budapestet jelöli meg születési helyszínként 1928-ból származik. Utána már mindenhol ezt használja, de a módosításról valószínűleg már korábban döntött.

"Nincs semmi magyarázatom, miért módosította két évvel a születési adatait. Elméleteim voltak, hogy mi lehetett ennek az oka, de sorra mind megdőltek. Például sokáig Fogarason lakott, majd Ada Kaleh szigetére költözött, ahonnan 1930-ban áttelepült Magyarországra. A trianoni döntéssel ő is elvesztette a magyar állampolgárságát, és arra gondoltam, azt hihette, ha a születési helyének Budapestet hazudja, akkor könnyebben fogják repatriálni. Ha ez igaz lenne, akkor 1930 körül kellett volna megváltoztatnia adatait, de már egy 1928-ból előkerült hivatalos dokumentumban is ez a verzió szerepel. Az is felmerült, hogy két különböző személyről lenne szó, és mindkettőnek ugyanaz az apja és az anyja neve. Azért gondolom azt, hogy saját maga hamisította meg az adatokat, mert 1925-1926 között megjelent a Bicsérdyzmus nevű újság, aminek az egyik számába átemelnek egy 1904-es cikket. Én megtaláltam az eredeti cikket, illetve azt is olvastam, amely később megjelent. Két különbség van a kettő között. Az 1904-es cikkben azt írják, hogy 30 éves (tehát 1874-es) és Zentán született, míg az újabb közlésben már úgy javították át ezt a cikket, hogy 32 éves és Budapesten született. Ez egy tudatos másítás, de fogalmam sincs, mi volt rá az oka" - magyarázta Áprily.

Bicsérdy Béla tehát valószínűleg 1874. február 22-én született Zentán. Az édesapja, Bicsérdy János (1829-1908) 1873-tól egy rövid időre ott kapott rajztanári állást, és valószínűleg a családját is vitte magával. Miatta került később az egész család Zentáról Fogarasra. Édesanyja Horváth Hermina (1852-1899) hivatásos óvónő, egy magánóvodát működtetett. Bicsérdy úgy tartotta, és műveiben is azt írja, hogy mindketten a helytelen életmód és téves táplálkozás következtében hunytak el. Érdemes megjegyezni, hogy az öccse Bicsérdy Tibor (1875-1942) szintén húsmentes életet élt, egy ideig a Magyar Vegetárius Egyesület elnökeként is tevékenykedett, és mindig igyekezett élesen elhatárolódni a sokak által sarlatánnak tartott testvérbátyjától.

Bicsérdy életének két jól elkülöníthető szakasza van. Az elsőben - a mai fogalmainkat használva -testépítőként szerez hírnevet, a második szakaszában pedig életvezetési tanácsadó és guruként. Ugyanakkor közös a kettőben, hogy biztost egyikről sem tudunk, ahogyan a kutató fogalmazott "sok mindenből köbgyököt kell vonni", mert kiderült, hogy egyszerűen nem igaz, vagy nem pontosan úgy igaz, ahogyan leírta. Egy kicsit olyan, mint amikor valaki sokat nyilatkozik az újságoknak, és elfelejti, mit is mondott az előző kérdezőnek, aztán ellentmondásokba keveredik. Bicsérdyre ez áll: sokat nyilatkozott, és sok az ellentmondás.

Az szinte biztosnak tekinthető, hogy testedzéssel, testfejlesztéssel 12-14 éves kora körül kezdett foglalkozni, miután húzódzkodásban legyőzte az egyik osztálytársa. Hamar jönnek a sikerek, de a súlyemelő teljesítményére külföldön hamarabb felfigyelnek, mint Magyarországon. Bicsérdy állítása szerint három világrekordját hivatalosan is regisztrálták, Áprily ugyanakkor ennek semmilyen hivatalos bizonyítékát nem találta. A fénykora 1900-1908 közé tehető, ekkor születik a legtöbb testépítéssel és súlyemeléssel kapcsolatos cikk róla.

A leghíresebb, aminek a megjelenése tulajdonképpen felkelti a magyarországi lapok érdeklődését iránta, és amit rendszerint Bicsérdy nyomán szoktak felemlegetni, az angol Health and Strength c. sportlap 1904/10-es számában jelent meg. A mester állítása szerint ebben azt írták le, hogy milyen rekordokat döntött már meg súlyemelésben és víz alatti búvárkodásban.

"Utánanéztem ennek az újságnak. Az a szám, amit ő említ, nem is létezik. Egy másik számban szerepel a neve, de ebben egyáltalán nem esik szó víz alatti búvárkodásról. A súlyemelő világrekordjairól pedig annyit írtak, hogy állítólag Erdélyben él egy ember, aki képes az összes világrekordot megdönteni súlyemelésben, csak kár, hogy ezt nem regisztrálják nyilvánosan" - magyarázta az életmű ismerője. Más újságcikk is van, amire hivatkozott. Állítása szerint egyszer Theodor Siebert német sportoló, edző és életreformer a világ négy legerősebb embere közé sorolta. Erről is kiderült, hogy nem abban az újságban jelent meg, amire hivatkozott, és nem is pontosan ezt állította. Egyszerűen három másik személlyel egyetemben megemlítette, mint nagyon jól kidolgozott testű atlétát. Az mindenképp elismerés, hogy három profi és elismert súlyemelő bajnok - Ivan Szergejevics Jeliszejev, Georg Hackenschmidt, Georg Lurich - neve mellé került a Bicsérdyé is.

Az 1910-es évek végétől már nem foglalkozik testépítéssel, a saját állítása szerint azért döntött az "erőinek tudatos leépítése mellett, mert úgy gondolta, hogy erőteljesen károsítja az idegrendszerét, ha végletekig túlfeszíti a rekordhajhászást". Ezért is valószínűtlen, hogy valaha is megtörténet az egyik leggyakrabban emlegetett rekordja, az 1922-es kolozsvári emelése, amikor állítólag 188 kilóval világrekordot döntött. A kutató által eddig átnézett korabeli kolozsvári újságok sem említik, pedig akkora már az erdélyi lapoknak is gyakori szereplője Bicsérdy. A testedzéssel ugyanakkor nem hagyott fel teljesen, még idős korában is nagyon izmos volt.

Az állítólagos rekordöntése idején már rég a vegetáriánus éttrend híve volt, és "megfakadt benne a mester", ahogyan emlegette később, amikor már az emberiség "megváltásán" ténykedett. Mielőtt részletesen is beszélnék erről, fontos megemlíteni a nemi betegségét, ami tulajdonképpen az egésznek az origója.


Mert az kétségtelen, hogy a nemi betegségének szövődményei élete végéig kísértik

A mester életét feldolgozó cikkek többsége azt állítja szifiliszes volt, míg maga Bicsérdy kankót emleget. Állítása szerint még húsz éves korában megfertőződött kankóval, amit valószínűleg egy ázsiai cirkuszi artistától kapott el. Ugyanakkor azt is állította, hogy később elkapta a kor híres nemi betegségét, a szifiliszt is, amiből viszont egy dinnyekúrával sikerült kigyógyulnia. Bár kétségek merülnek fel az állításai pontosságával kapcsolatban, Áprily szerint egyértelmű, hogy élete végéig elkísérik a nemi betegségének a szövődményei, amelyek évtizedes gyakorisággal vissza-visszatérően felerősödnek, s ilyenkor egy időre legyengítik. A betegségét bár kordában tudta tartani, kigyógyulni soha nem tudott belőle.

A betegségét meggyógyítani képtelen orvosokban csalódva kezd el kísérletezni különböző kúrákkal és gyógymódokkal. A gyógyulást kutatva bejárta Európa könyvtárait, állítása szerint Franciaországba, Angliába, Németországba és Svájcba is eljutott. Németül és franciául jól értett és beszélt, angolul pedig olvasott. Áprily szerint a könyveiben is visszatérő téma, hogy milyen sokat olvasott. A többezer kötetes magánkönyvtárának a megléte is ténykérdés, a trianoni döntés után a román hatóságok meg is akarták adóztatni miatta, mondván biztosan kereskedik velük. A kutatásai és kisérletezései során jutott el a vegetáriánus nyerskoszthoz és böjtöléshez, ami végül híressé/hírhedté tette.

Állítása szerint a betegség szövődményei érintették az ízületeit, egy ideig csak bottal tudott járni, illetve ráment a szemére is, aminek a következményeként hetekre megvakult. Ezeknek a valóságtartalmát évszázados távlatból nehéz ellenőrizni, elképzelhetően tűnik, hogy van bennük egy rá jellemző túlzás, ahogyan az is valószerűtlenül hangzik, hogy az általa hirdetett életmód következtében visszanőttek a kihullott fogai. Ugyanakkor van egy tünet, aminek az alakulását a régi képek alapján is többé-kevésbé követni lehet, ez pedig a hajhullás. (Ezt egyébként leggyakrabban a szifilisz egyik tüneteként szokták emlegetni.)

"A betegsége következményeként többször is kihullott a haja, és ő rendre visszanövesztette. Az utolsó hajregenerálódását fényképekkel is lehet dokumentálni, ebben egészen biztosan nem hazudott. Amikor 1926-ben Budapesten járt, több fénykép is készült, amelyen egyértelműen látszik, hogy elég erőteljesen kopasz. Cikizték is miatta az újságírók, mondván: "itt van a mester, aki az örökéletet hirdeti, közben meg kopasz". Akkor hetykén odavetette, hogy ő vissza fogja növeszteni a haját, amit meg is tett. Az első híradás ezután arról, hogy visszanőtt a haja 1928-ból, tehát két évvel későbbről származik. A fényképes bizonyíték erről 1929-ből van. Nem azt mondom, hogy 100 százalékosan visszanövesztette, de igen tetemes mennyiséget visszanövesztett, és az ősz hajszálait is eltüntette" - magyarázta az esettel kapcsolatban Áprily. Mielőtt tovább mennénk, lazításként nézzünk meg egy kabaréjelenetet, amelyet 1930-as években írtak, és a főszereplő, épp a vegetarianizmus útjára térő feleség is Bicsérdyre hivatkozik, amikor férjét meg akarja győzni.



"Aki életében egyszer betette a lábát a szatmári vágóhídra, annak örök időkre elmegy a kedve a húsevéstől és Bicsérdy mester lelkes hívévé válik" - írta a Brassói Lapok 1935-ben. Ekkora a mester már rég elhagyta Romániát, de a tanai még elég élénken éltek a közösségben ahhoz, hogy az újságíró egyszerű utalását megértsék. Egy évtizeddel korábban még rendszeresen olyan nem túl hízelgő szavakkal jellemezték, mint az adakaleh-i apostol, a növényevés tudományának a primadon­nája, a fogarasi Messiás, vagy éppenséggel az alma és tökmagrágás apos­tola. Az újságírók szkeptikusan viszonyultak az megváltást ígérő Bicsérdyhez, de nagyon sok ember lelkesedett a tanai iránt. Vegetáriánus lett miatta Kosztolányi Dezső, több ízben hallgatta előadását Babits Mihály is. Lelkes rajongója volt Baktay Ervin festőművész, orientalista, asztrológus, író, Prohászka Ottokár korának meghatározó püspöke és egyházi író, Erdélyből Balázs Ferenc unitárius lelkészt és írót lehet megemlíteni, de a kor több közéleti szereplője is követte. Ugyanakkor a közönség nem nagyon fogta fel a mester életvezetési rendszerét. Bicsérdy Az Estnek 1939-ben adott interjújában azt állította, hogy csupán 3 ember van, aki igazán megértette őt.

"Ha most elolvasol egy cikket Bicsérdyről, akkor leggyakrabban azt írják róla, hogy ő volt a nyers koszt apostola, aki a vegetarianizmust hirdette. Ez igaz, de ugyanakkor a bicsérdizmusnak ez csak egy minimális szelete. Azt akarta, hogy minden ember vállaljon felelősséget önmagáért. Ebben benne van az étkezés, a böjtölés, a mozgás és a tanulás is. Az elmélete szerint mindenkinek a saját maga életművészévé kell válnia, és ő ehhez adott tanácsokat. Beszélt ő a mozgás fontosságáról is, és nem győzte hangsúlyozni, hogy minden ember mozogjon minden nap. Fontosnak tartotta a folyamatos tanulást és önfejlesztést. Hozzátartozott ehhez a nyelvtanulás, mert szerinte egy igazi tanítványnak angolul, németül és franciául is kell tudnia, illetve a természettudományos ismeretek bővítése" - magyarázta Áprily, aki szerint a Bicsérdy egy nagyon kusza gondolati rendszert próbált meg terjeszteni, amiben a darwini evolúciós elmélet mellett jól megfért az is, ha folyamatosan az Újszövetségből idézget. A tanítását több könyvben adta ki, A halál legyőzése 1924-ben jelent meg először, majd később többször is a bővített és javított kiadása, majd a monumentális Az élet könyve és a gondolaterők hatalma 1928-ben.

Bár már testépítőként is hirdette a vegetáriánus étrendet, de a saját állítása szerint 1912. december 24-én fakadt meg benne a mester, csupán ezután törekszik az emberiség megváltására. 1916-ban vonul nyugdíjba, kezdetben fest, és ezzel próbálja kiegészíteni a keresetét, de egyre erősödik az elhivatottsága, hogy megváltsa az emberiséget. 1920-ban kezdett nyilvános előadásokat tartani, aminek egy része az elején még ingyenes volt, de később az utazási és szállásköltségeire belépőt szed. Ez lehetett az alapja az alakját övező másik legendának, hogy csak nyerészkedésből, pénzért találta ki az egész életmódreformot. Mindenesetre pár év alatt óriási hírnévre tesz szert, már nem csak a hazai újságok írnak róla, hanem a külföldi lapok is. Ausztriától Németországig, Új-Zélandtól Svédországig mindenhová eljut a híre. Általában csodabogárként tekintenek rá.

"Nagyon hosszú tápmegvonást Bicsérdy soha nem kért, de ekkor már előfordult, hogy akik ezt-azt hallattak róla, egyből kijelentették, hogy bicsérdisták, és nem esznek többet, csak egy-két almát naponta. Ez azzal járt, hogy 1926-ban megnőtt az olyan halálesetek száma, amit az ő számlájára írtak" - magyarázta a kutató, aki szerint ezután már nem tart világmegváltó nyilvános előadásokat, legfeljebb a tanítványainak beszél magánházaknál. A tanai terjesztésével viszont soha nem hagyott fel. Ezzel párhuzamosan a hatósági zaklatások is folyamatosak voltak az életében. Áprily szerint ezért is költözhetett először Fogarasról Ada Kaleh szigetére, majd ezért települhetett át onnan Magyarországra. Ugyanakkor egy történetet is felidéz, amikor 1925-ben a bukaresti egészségügyi felügyelőség vizsgálatot indított ellene, mert állításuk szerint úgy végzett orvosi tevékenységet, hogy nem tanult orvosnak. Ennek híre állítólag erős tiltakozást váltott ki a híveiből, és többezer levelet küldtek a hatóságnak, hogy tessék békén hagyni Bicsérdyt, mondván neki köszönhetik az életüket. Végül felmentették.

"Nem kell azonban összetéveszteni a vegetáriánusoknak ezt a je­lentős számú csoportját az annyi gúnyos és tréfás megjegyzésre alkalmat adó bicsérdistákkal. Mert, noha az adakaleh-i apostol, Bicsérdy Béla ugyan­csak a nyers növények és gyümölcs-félék mindenhatóságát és gyógyító erejét hirdeti, ezt az álláspontot annyi sárlátánizmussal, ízléstelen reklámmal és üzletes fogásokkal kíséri, hogy már ezzel elveszi minden komoly embernek a kedvét az effajta kísér­letezéstől" - írja a Keleti Újság 1929-ben, és nincs egyedül azzal a véleményével, hogy a mestert csupán a anyagi megfontolások vezetik. Áprily szerint ugyanakkor ez csupán egy elég rövid időszak volt életében, amikor nem voltak komoly anyagi problémái, és ezek is leginkább a feleségei (a harmadik, Varga Ágnes és a negyedik, Gerber Jolánt, aki egy svájci sajtgyárosnak volt a lánya, és elég komoly hozománya volt) hozományainak volt köszönhető. Ekkor tudta megfinanszírozni a könyvei kiadását is.

Ahogyan az élete, úgy halála is tele van legendákkal. A második világháború alatt az oroszok elől Németországba menekült előbb, ahonnan a nyomorúságos körülmények elől végül 1951-ben szeptemberében kiköltözött az Egyesült Államokba, ahol végül három hónappal később meghalt. Hivatalosan szívelégtelenség volt a halála oka, de hívei még ebben az esetben is legalább 7-8 verziót terjesztettek. A legmeredekebb elméletet épp a Romániai Magyar Irodalom Lexikon közölte, eszerint Amerikába történt költözése után egyházat alapított, és saját templomában egyik híve agyonlőtte. A kutató szerint ezt teljes képtelenség, Bicsérdy soha nem alapított egyházat, három hónap alatt nem is alapíthatott. A másik szerint a világháborúban szerzett sérüléseibe halt bele, de szinte biztos, hogy ez sem igaz. Áprily szerint igaz, hogy menekülés közben leesett a vonatról, de az akkor szerzett sérüléseiből sikerült felépülnie.

"Én úgy gondolom, hogy soha nem gyógyult ki teljesen a nemi betegségéből, és tulajdonképpen ennek a komplikációja okozta a halálát. A hivatalos verzió azért lehet izgalmas, mert az öccse is szívelégtelenségben halt meg, és lehet, hogy akkor örökletes betegsége is volt" - jegyezte meg.

szerkesztette: Gál László

Bicsérdy egyik leghíresebb fotója, 1929-ből. 55 éves korához képest elég jól tartja magát. A képen egyébként az is látszik, hogy van haja, aminek a hiánya miatt még az 1926-os körútja során még cikizték az újságírók. (A képek többsége Áprily Zoltán gyűjteményéből származik.)
Ha valaki azt hinné, hogy az életmód-tanácsadás az utóbbi évtizedek divatja, az hatalmasat téved. Sőt, a két világháború közötti időszak valóságos hőskora volt az életmód-tanácsadóknak. Nem csak Bicsérdy hirdette tanait. A korabeli újságok például felemlegetik az aradi Csutina mestert, aki télvíz idején léket vágott a Marosba, és a jeges vízben fürdőzött azt hirdetve, hogy mindenki 100 évig él, mert a hideg vízben konzerválhatja magát. A Keleti Újság 1928-ban például bemutatta Párizs Bicsérdyjét is. Carlos Bungé szintén húsevés ellenes volt, a búzát tartotta a fő tápláléknak. A képen a Pesti Napló 1926-os fotója.
Balra a Bicsérdy-család 1885-ben, Béla ekkor 11 éves, jobbra a fiatal, 24 éves Bicsérdy, aki ekkor már egy évtizede foglalkozik testedzéssel.

Áprily szerint rajongtak érte a nők (életében egyébként ötször házasodott, az első két felesége egészen fiatalon meghalt, a következő kettőtől elvált, míg az ötödik túlélte őt) Az egyértelműnek tűnik, hogy nem csak azért, mert izmos és sármos volt, hanem azért is, mert művelt, nyelveket beszélő, és karizmatikus férfi volt. Másképp talán nem is tudott volna ilyen mozgalmat alapítani.
Az 1900-es évek első évtizedében készült fotó, illetve a Nemzeti Sport címlapja 1904-ből. Ekkor van testépítő karrierje csúcsán. Már diagnosztizálták nála a nemi betegséget, amely aztán élete végéig elkísérte, és lázasan kutatja a betegsége különféle modern gyógymódjait, és kísérletezik. A nem vallási alapú vegetarianizmus ekkor már elterjedőben volt, 1897-ban már hivatalosan is megalakult Magyarországon egy vegetáriánusokat tömörítő egyesület, de bíróságon be nem jegyzett már korábban is működött, és Bicsérdy is megismerkedett a mozgalom alapelveivel, amit aztán tovább finomított.
Ivan Szergejevics Jeliszejev, Georg Hackenschmidt és Georg Lurich, a 20. század első évtizedének ünnepelt erőművészei, hozzájuk hasonlította Theodor Siebert német életreformer Bicsérdyt.
Rengeteg helyen lehet olvasni, hogy Ada Kalehn egy bicsérdysta kolónia volt, ezer emberrel és komplett udvartartással. Áprily szerint igazából soha nem volt ilyen. Ahogyan sok más esetben, ezt is csupán kitalálta valaki, ami onnantól kezdve terjedt a szélrózsa minden irányába. Amikor Bicsérdy odaköltözött a lakosságának jelentős része török volt, akik épp hagyták el a szigetet, mert nem volt amiből megélniük. Többségük Törökországba települt. Az olcsó ingatlanárak is befolyásolhatták a mestert abban, hogy épp a szigetet választotta. Egyébként az Erdélyi Futár magazin, amely Erdélyben talán a legrészletesebben követte Bicsérdy tevékenységét, 1927 májusában beszámolt egy esetről, amikor németországi rajongók szerették volna meglátogatni a szigeten működő kolóniát, mert az a hír terjedt róla, hogy hatósági támogatással nyitották a telepet. A lap megjegyzi, hogy csak Romániába érve tudták, hogy igazából haszonszerzési céllal nyitott telepet ott Bicsérdy, amit két germán rajongó mélyen elítélt.
Bicsérdy híres 1926-os magyarországi körútján rajongókkal körülvéve. Árpily szerint a mester azért nem teljesen úgy élt, mint hirdette. Például ivott sört, aminek a fogyasztását kifejezetten tiltotta a követőinek. Ennek elsősorban azt volt az oka, hogy főzött termék, tehát nem nyers. Az visszafogott alkoholfogyasztást egyébként nem tiltotta, az erjesztéssel készülő borfogyasztást például engedélyezett volt szemben a lepárlással készülő pálinkával. Ugyanakkor nem is mindig fogyasztott nyers kosztot. Evett sütit és tortát is.
Az 1925-1926 körül megjelent Bicsérdyzmus című lap címoldala.
Hiába adott el könyveket, abból nem származott annyi jövedelme, hogy megéljen belőle. Sőt, néhány helyen azt írta, hogy ráfizetéses volt számára a könyvkiadás, mert sokszor átverték. A kutató azt is hangsúlyozta, hogy az sem segítette az anyagi helyzetét, hogy gyakorlatilag az egész világgal levelezett. "A Föld minden tájáról kapott leveleket, és bár többször is megírta, hogy csatoljanak portót a levélhez, sokan nem tették meg. Irtózatos pénzeket költött erre. Mindenkinek segített, aki hozzá fordultak. És ezek nem csak magyarok voltak, hanem pl. németek" - magyarázta Áprily. A képet 1926-ban közölte a Pesti Napló Képes Melléklete. Állítólag az anyósa, Gerber Jolán anyja egy ideig szintén meggyőződéses bicsérdista volt.
Balra egy 1930-es fotó, míg jobbra 1935-ös fotó. Ekkor már Magyarországon él. Ekkor volt az egyik híres követője Dobákné Oláh Júlia, akit az 30-as években úgy küldték haza az orvosok, hogy bocsánat, de nem tudunk rajta segíteni. Hólyagrákot, TBC-t, és még más betegségeket is diagnosztizáltak nála, az orvosok biztosak voltak abban, hogy csupán néhány hete maradt.

"Julika nénit hazaengedték a kórházból, és ott az egyik ismerőse odaadta neki Bicsérdy egyik könyvét vagy az abból készített jegyzeteket. Azonnal belekezdett egy 48 órás böjtbe, talán még izzasztást is vállalta, ugyanakkor ráállt a napi kétszeri úgynevezett nyerskosztra, aminek az lett az eredménye, hogy fél év alatt minden bajából kigyógyult. Ez a néni 95 éves korában, 2000-ben halt meg" - elevenít fel egy sikersztorit a kutatója. Az esetről itt lehet részletesebben olvasni.
A híres súlyzói, amelyet sokáig rendszeresen használt, még az után is, hogy felhagyott a rekordhajhászással.
Bicsérdy egyes nézetei vitathatatlanok, például hogy kevesebb húst kellene ennünk, a zöldségek és gyümölcsök tápértéke csökken a főzés során, a böjt messze több kedvező élettani hatással bír, mint a fogyás manapság is megállnák a helyüket, sőt a rendszeres testmozgásra buzdító nézeteivel is egyetérthetünk, ha az emberek alkalmaznánk egy részét ezeknek, valószínűleg sokkal jobb lenne az egészségügyi állapotuk. Túlzó, sőt sarlatángyanús kijelentései, a körülötte kialakuló vallásos áhítat viszont visszatetsző. Az utolsó képek róla, a baloldali 1951-ben készült Münchenben, míg a jobboldali 1946-ban, szintén Németországban.