Sokkal régebbi lehet a sztánai református templom, mint eddig hitték (FOTÓK)
utolsó frissítés: 14:06 GMT +2, 2021. július 1.Olyan kövekre bukkantak a felújítás régészeti feltárásai során, amelyek szerint Árpád-kori eredetű lehet a mostani templom.
Sokkal régebbi lehet a sztánai református templom, mint eddig hitték - írja az Erdélyi Református Egyházkerület internetes portálja, a reformatus.ro. A beszámolójuk szerint eddig az 1400-as évekre datálták az épületet, amelynek a felújítása során végzett régészeti feltárásokból kiderült, sokkal régebbi.
Mordovin Maxim régész az oldalnak úgy nyilatkozott, hogy a félköríves záródású, Árpád-kori szentély arról tanúskodik, hogy már a 12. században állt az épület. Megtalálták a korai templom nyugati falát is, illetve sikerült kimutatni, hogy a mostani templom déli fala és az északi fal egy-egy szakasza szintén 800 éves. A templomot az 1400-as években nyugat fele bővítették, 1830-as években pedig további jelentősebb átalakítások történtek az épületen. A végső formáját csak 1890 környékén kapta a templom, akkor készült el ugyanis a torony. Korábban csak haranglábja volt.
„Erdélyben, főleg Kolozsvár környékén minden álló, középkori eredetű templomban elvárhatjuk, hogy vannak korai maradványok. De hiába várjuk el, mégis meglepődünk, amikor ilyen falat találunk. Főleg az meglepő, amikor kiderül, hogy a templomok egy része még korábbi, mint amire számítottunk – ahogyan ebben az esetben is” – idézik a régészét, aki arról számolt be, hogy a szentélyben római falmaradványok, faragott kövek kerültek elő, amelyre ráépült az egész templom. A szakértők úgy gondolják, hogy villa lehetett, amely feltételezhetően egy őskori településre épült át, amely a római kor előtt is lakott volt.
Aki részletesebben szeretne olvasni Kós Károly választott otthonának református templomáról, annak ajánljuk a reformatus.ro cikket, de ízelítőként mutatunk néhány fotót Kiss Gábortól (MTI).
