Leginkább a kenyérosztásról ismerik őket, de mi mindennel foglalkoznak a ferencesek Kolozsváron?
utolsó frissítés: 12:39 GMT +2, 2020. december 1.Hogyan telik egy ferences szerzetes napja? Mit lehet tudni a Kolozsvár szívében található templomuk és kolostoruk történetéről? A kolozsvári ferenceseket Márkos Tamás fotóin keresztül mutatjuk be.
"A ferences renddel kapcsolatosan azt szoktuk mondani, hogy mi mindenevők vagyunk. A katolikus egyházon belül sok olyan szerzetesrend van, ami konkrét céllal létesült. A piaristák az oktatást, a tanítást vállalták, a jezsuiták pedig főleg a tudomány művelését, míg a domonkosok a prédikálást. Ferences szempontból nem tudunk meghatározni egy ilyen konkrét tevékenységet. Szent Ferenc a regulánkban úgy határozta meg, hogy a testvérek éljék Jézus Krisztus szent evangéliumát. A ferencesek az elmúlt 800 évben mindenhol az evangélium szerint próbáltak élni és az adott hely kihívásaira válaszolni. Emiatt manapság is nagyon széles a tevékenységeinket felsoroló paletta" - magyarázza Szabolcs testvér, aki a kolozsvári ferences közösség egyik tagja. Ő az 1990-es évek elején csíki egyetemistaként Kolozsváron találkozott egy olyan ferencesek által működtetett ifjúsági csoporttal, ami végül abba az irányba terelte, hogy a műszaki tanulmányait megszakítva inkább a szerzetesi hivatást válassza, mert úgy érezte, hogy ez lenne az útja, amelyben emberileg kiteljesedhet és másokat szolgálhat.
Jelenleg Romániában Brassóban, Esztelneken, Csíksomlyón, Gyergyószárhegyen, Székelyudvarhelyen, Désen, Kolozsváron, Kaplonyban, Szászsebesen és Déván vannak ferences testvérek (illetve ketten a provinciából Detroitban szolgálnak), tehát összesen tizenegy helyen vannak aktívan jelen. Fénykorukban sokkal több településen volt klastromuk, például Fogarason, Nagyszebenben, Medgyesen, Kőhalomban vagy Torockószentgyörgyön, de manapság az ottani templomokat már egyházmegyés papok látják el. A ferences rend egyházjogi szempontból egyébként nem az egyházmegyéhez tartozik, hanem teljesen önálló, de az állami megközelítésben - mivel Romániában az ortodox minta érvényesül -, a szerzetesség alá van rendelve a püspökségnek. Ahogyan a történelem viszontagságai sem úgy alakították, hogy a rend teljesen vagyontalan lenne.
"A monarchia területén az épületek egy része rendi tulajdonba került. Ez valóban nehezen egyeztethető össze a szent ferenci regulával, de ha a mai tulajdoni papírokat nézzük, akkor a kolostor a rend nevén van" - magyarázza Szabolcs testvér.
A ferencesrendi szerzetesek fogadalmának első része a Jóisten gondviselő és meghívó szeretetére vonatkozik, utána van egy utalás a rend történelmi jóváhagyására, hogy a III. Honoriusz pápa által jóváhagyott regulának a megtartására teszik le a fogadalmat. Ebben benne van, hogy egy éven vagy egész életen keresztül (erre a különbségre a későbbiekben még kitérünk) tisztaságban, engedelmességben és tulajdon nélkül élnek.
"Ez a három klasszikus fogadalom, amely szerepel benne. A tisztaság a cölibátusra vonatkozik, és az engedelmesség pedig egyértelmű. A tulajdon nélkül már sajátosabb, ezt szoktuk szegénységi fogadalomnak nevezni, bár alapvetően Szent Ferencnek sem az volt a célja, hogy ez szegénység legyen, hanem inkább a tulajdonhoz való viszonyulásra vonatkozik, hogy nem ragaszkodunk hozzá. Szent Ferencnek ez fontos meglátása, hogy valaki szegényként is lehet ragaszkodó, mégpedig úgy, hogy nem képes elengedni dolgokat, és gazdagként is ragaszkodhat ahhoz, amije van. Sine proprio. A saját nélkül. Ami a rendelkezésünkre áll, azt nem saját magam céljára használom fel" - magyarázta Szabolcs testvér.
közreműködött: Gál László
"A gótikus templomnak ma is láthatók az elemei. Amikor a domonkosok Kolozsvárra érkeztek, már épült a főtéri Szent Mihály templom, így az itteni templomot a domonkosok kapták meg. Az általuk emelt templom méretei már nagyjából megegyeztek a maiéval, illetve a kolostor épületének bizonyos részei manapság is épen megvannak" - elevenítette fel Szabolcs testvér a hely történetét.
"A jezsuiták nem nagyon foglalkoztak a felújításával. Elkezdték építeni a manapság piaristaként ismert templomot a barokk szabályai és arányai szerint, illetve az új rendházukat. Az 1720-as évekre már annyira elkészült, hogy átköltözhettek oda, és az üresen maradt épületek a visszatérő ferencesekhez kerül a Statustól, illetve a várostól. Azért visszatérő, mert már korábban is volt ferences jelenlét a városban. A mai Farkas utcai református templom eredetileg még ferencesnek épült, valamikor még egy kolostor is állt mellette. A szerzeteseket elűzték, később a kolostor is az enyészet áldozata lett.
Szóval a ferencesek egy elhanyagolt állapotú templomot kapnak: a feljegyzések arról szólnak, hogy még a templom boltozata is beomlott az érkezésükre. Ők kezdik meg a felújítását és az átépítését. A falak megmaradtak a gótikus templomfalak, viszont belülről teljesen barokk stílusban rendezték át. A gótikus templom valamennyivel magasabb is volt a mostaninál. A padláson még látszódnak a gótikus oszlopfők, körülbelül 3-4 méterrel lehetett magasabban, mint a mostani boltozat. Akkor a kolostort is jelentősen átépítettek, toldtak is hozzá. Az 1900-as évek legelején volt még egy nagy felújítása és átalakítása az épületegyüttesnek, amikor bizonyos részeket próbáltak gótikussá visszaállítani" - magyarázta.
"A 20. század elején még pezsgő élet volt itt. A kolostorban működött a Szent Bonaventura-nyomda, amely a korabeli erdélyi magyar, katolikus sajtó fellegvárának számított. Rengeteg könyvet és folyóiratot adtak itt ki. Ezt törte derékba az 1948-as államosítás, amikor az épület egy részét elvették, az itt lévő könyvtárat és levéltárat elkobozták. A rendet is megpróbálták felszámolni 1949-ben, de ez nem sikerült teljesen.
1950-ben aztán az Erdélyben lévő összes ferencest összegyűjtötték a máriaradnai kolostorunkba. Körülbelül 120 testvérünket irányították oda. Az volt a rendszer elképzelése, hogy nem tudnak majd ott ennyien bezárva meglenni és felszámolják önmagukat. Kilenc hónapig tartották ott a szerzeteseket, de a terv nem jött be. A következő próbálkozás az volt, hogy ezt a nagy közösséget szétosztották három kisebbre: Körösbányára, Désre és Esztelnekre. Ezeken a településeken is volt korábban kolostorunk. Ott élhettek, de nem hagyhatták el az épületeket, nem vehettek fel új tagokat. Ekkor már a terv az volt, hogy majd lassan kihalnak maguktól a ferencesek.
Végül annyiban változott meg a helyzet, hogy 1951-ben már megengedték, hogy néhány korábbi ferences helyre visszatérhetett 1-2 szerzetes a templomi szolgálat ellátására. Így Kolozsvárra is visszakerült két testvér. Ilyen módon folyamatos volt a ferences jelenléte Kolozsváron, de nem hordhatták a habitust, az életterüket pedig leszűkítették. Csak a templomban misézhettek, de kifelé nem voltak láthatók. Többek között Ervin atya volt itt, aki elég nagy név volt a ferencesek között, majd Albert atya élt itt elég sokáig, utána pedig a rendszerváltáskor Leonárd atya" - magyarázza történetüket.
A főoltárt a templommal együtt a Havas Boldogasszony tiszteletére emelték. A Havas Boldogasszonyt ábrázoló képet Ettinger Mária szebeni lakos rendelte 1730-ban egy brassói mestertől, kifejezetten a kolozsvári ferences templom főoltárának.
"Egy testvérünk, Pál atya a közösséghez tartozik, de többnyire Marosvásárhelyen van. Ott egy árva gyerekekkel foglalkozó intézményt működtet. Mátyás testvér már második éve a Szentföldön, Jeruzsálemben teljesít szolgálatot, tehát ott segít, de papíron a mi közösségünkhöz tartozik. A rendtartományunk mostani vezetője, Erik testvér elviekben szintén nálunk szerepel, de őt feladatai mindenfelé elszólítják. Talán épp itt van a legkevesebbet.
Négyen vagyunk stabilan Kolozsváron. Károly testvér a templom ügyeit igazgatja és lelkipásztori tevékenységet tölt be. Tibor testvér feladata az ifjúsággal való foglalkozás, illetve a külsős missziós tevékenységek. Van egy testvérünk, Imre testvér, aki még tanul, illetve a sekrestye és a ház körüli feladatokkal foglalkozik, illetve vagyok én, aki az egyetemen tanítok és emellett a ház ügyeivel foglalkozom. Többek között a javításokkal való foglalkozás a főbb tevékenységi területem" - mutatta be a közösségüket, amelynek tagjait a későbbiekben még látni fogjuk.
"Az érdeklődő is próbál valamit meglátni a ferencesek életéből, és egy kicsit mi is megnézzük, hogy mennyire alkalmas a közösségi életre. Ezt követi az egyéves jelöltségi időszaka, aminek a végén van az úgynevezett beöltözés, amikor megkapja a szerzetesi ruhát. Ezzel kezdődik el a szintén egy évig tartó noviciátus. Ezt a magyarországi rendtartománnyal közösen Szécsényben végzik. Ez egy bevezető, egy lelki gyakorlatokkal teli, imádságos év, amiben megkapják az alap ferences képzést. Ennek végén teszi le az érintett az első vagy egyszerű fogadalmat, ami egy évre szól, és meg kell újítani. Akik papok lesznek, azoknak ezután következik a 6-7 éves teológiai képzés, amit egyszer megszakítanak, hogy egy plébánián vagy a rend egy szociális intézményében gyakorlatibb dolgokkal foglalkozzanak.
Az egyszerű fogadalom után minimum három évvel lehet letenni az örökfogadalmat, de az akár 6 évig is elhúzódhat. Attól függően, hogy az érintett kéri ezt, vagy a közösség alkalmasnak látja az örök fogadalom letételére. Ilyenkor vagy hosszabbítja az egyszerű fogadalmát, vagy éppen hogy azt mondja, nem újít, és felhagy azzal, hogy szerzetes legyen. A jelöltség, a noviciátus és az egyszerű fogadalom igazából az ismerkedésnek a folyamatos időszaka, ebben elég nagy a lemorzsolódás. A fogadalom szövege lényegében ugyanaz, mind az örök fogadalom, mind az egyszerű fogadalom esetében, csak nem azt mondja, hogy egész életemen át, hanem azt, hogy egy éven át" - magyarázta azt, hogy miként lesz valakiből ferencesrendi szerzetes. A korda lelógó szárán levő három csomó is a szerzetesek hármas fogadalmát jelképezi.
"Régészeti ásatásokkal, falkutatásokkal, mindenféle felméréssel kezdődött a tervek elkészítése és a szükséges engedélyek beszerzése. Amikor már annyira előrehaladtunk, hogy látszott, meg fogjuk kapni az építkezési engedélyt, elkezdtük a nagyon sürgős beavatkozásokat, például az első emelet magasságában, a falból kinövő fának az eltávolítását. Akkor kezdődött el nagyobb lendülettel a felújítás, amikor az építkezési engedélyt megkaptuk. Ennek első része a kollégium, illetve a szerzetesek lakrészének felújítása volt. Utána - az utóbbi három évnek a projektje - a tető rendbetétele következett. Addig nem is nagyon akartunk mással foglalkozni, ameddig azt nem sikerül teljesen felújítani. Most ott tartunk, hogy az utolsó szakasz, az északkeleti sarok van hátra ebből. Az egy barokk hozzátoldás, elég rossz állapotban, ezért gyakorlatilag le kell bontani a tetőszerkezetet, és újra kell építeni az egészet. Elég nagy falat, de reméljük, tavasszal neki tudunk futni" - meséli a felújítás jelenlegi állásáról.
"Amikor híre ment, hogy el fog költözni az iskola, rögtön megkeresett a Montessori Jellegű Református Iskola vezetősége. Épp olyan helyzetben voltak, hogy költözniük kellett, és megkérdezték, hogy nem fogadnánk be őket? Ugyanakkor az Apáczai líceumtól is megkeresését kaptunk, mert teremszűkében voltak. Sikerült megoldást találni. Az épület egy részébe beköltözhetett a montessori iskola, míg az udvaron lévő termeket az apáczaisok használták. Addig voltak itt, ameddig felépült az Apáczai új szárnya. Közben a montessori Talentum Református Iskola néven fejlődött tovább, és amikor az apáczaisok kiköltöztek, az osztálytermek nagy részét átvették ők" - magyarázza Szabolcs testvér, így funkcionál részben továbbra is iskolaként az épület.