Lehullott a lepel: ilyen lett Erdély legszebb barokk palotájának a főtéri homlokzata!
utolsó frissítés: 12:29 GMT +2, 2020. október 24.Véget ért a kolozsvári Bánffy-palota főtéri homlokzatának restaurálása. Megnéztük, hogy milyen lett a molinó és állványok mögül előbukkanó barokk műemléképület, amelynek felújítása idén gyorsult fel.
Szöveg: Vig Emese, fotók: Márkos Tamás
Egy már közhellyé vált mondás szerint: „Habent sua fata libelli“ — azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa. Dehát nemcsak a könyveknek, hanem gyakorlatilag minden műalkotásnak. A kolozsvári Bánffy-palota pedig valódi és sokrétű műalkotás.
Kétszáz éves életpályája során — merem ezt a kifejezést használni, mert mindvégig része volt Kolozsvár, sőt Erdély életében — szinte ember módjára tapasztalt megbecsülést, sót dicsőséget, hanyatlást, züllést és megcsúfolást, majd ismét jobbra fordult a sorsa, megfiatalodott, s ma már ismét felcsillantja egy részét a régi, eredeti szépségének, amellyel régóta díszíti Kolozsvárt. Rendeltetése méltó hozzá: a Művészeti Múzeum otthona.
Az egyik legszebb erdélyi barokk palotaként emlegetett épület restaurálása körül nagyon sok hercehurca volt az elmúlt években. A Kolozs Megyei Tanács végül belevágott a restaurálási folyamatba, és ennek eredményeképpen elkészült a palota főtéri homlokzatának a teljes felújítása. A napokban „hullott le a lepel” a kincses város barokk gyöngyszeméről, megnéztük, milyen lett.
A restaurálást Guttmann Szabolcs és a Kulcsár András vezette K&K Studio tervei alapján az Adrian Petruș vezette ADD Concept végzi, a Kolozs Megyei Tanács megbízásából. Folyamatban van a hátsó, udvari homlokzat felújítása is. A palota történetéről és a restaurálás menetéről Lucian Nastasă-Kovácst, a Művészeti Múzeum igazgatóját kérdeztük, aki érdeklődésünkre fölelevenítette a palota történetének néhány érdekes momentumát, illetve néhány háttérinformációt a restaurálás folyamatáról.
Mint elmondta, a Kolozs Megyei Tanácsnak köszönhetően „rekordidő" alatt sikerült végezni a Bánffy-palota főtéri homlokzatának restaurálásával, azonban nem ez lesz az év végéig az egyetlen felújított felülete ennek a fontos műemléképületnek. Az eddig rejtett hátsó homlokzaton is dolgoznak, ahol egy érdekes erkély található, amelyet a Bánffy-címerből ismert griffmadarak tartanak fent a magasban. Ennek a homlokzatnak a restaurálásával – az igazgató szerint – év végére elkészül a csapat.
Az a szárny, ahol ez a griffmadaras erkély található, gyakorlatilag a vendéglakosztályok számára volt fenntartva akkor, amikor az épület még a Bánffy család birtokában volt. Amikor magas rangú vendég érkezett látogatóba a gubernátorhoz, akkor valószínű, hogy ennek a szárnynak egyik lakosztályába szállásolták el. Itt volt a lakosztálya I. Ferenc Józsefnek és Sisinek is, akik kétszer is megfordultak a kincses városban – mesélte el érdekességként a császári pár látogatását Lucian Nastasă-Kovács. És nemcsak ők, hiszen szinte egy évszázaddal azelőtt a 1817. augusztus 18. és 27. között történt az, amikor Kolozsvárt először látogatta meg Habsburg uralkodó, I. Ferenc magyar király, osztrák császár, negyedik feleségének, Karolina Auguszta királynénak kíséretében. Az uralkodó pár természetesen a Bánffy-palotában szállt meg. A látogatás emlékét a főhomlokzaton elhelyezett empire emléktábla örökítette meg.
Érdekes adat, hogy a hatalmas palota számos helyiségét már elkészülése után bérbe adták, a földszint utcai helyiségei pontosan ebből a meggondolásból különálló ajtókkal épültek üzlethelyiségek számára. A gubernátor fényes lakása a főtéri szárny emeletén kapott helyet, tájainkon páratlan életmódjáról az író-arisztokrata Jósika Miklós mesél emlékirataiban, de levéltári források is tájékoztatnak a seregnyi szolga fizetéséről, ruháztatásáról.
Mikor kezdődött el a kolozsvári Bánffy-palota restaurálásának a projektje? – kérdeztük a Művészeti Múzeum igazgatójától, aki beismerte, hogy nagyon hosszú történet van a hátuk mögött. „Szinte egy évtizeddel ezelőtti a keltezése annak a legelső tervnek, amely több kötetet számlál, és nagyon részletes leírását tartalmazza a felújítási terveknek. Sínen volt minden, amikor megjelent a színen egy új szereplő, aki visszaigényelte a Bánffy-palotát, és ekkor a további munkák, befektetések leálltak” – mesélte az igazgató.
Valóban így volt, 2013-ban a kastély egy részét a bíróság Bánffy György egyik házvezetőnője román anyanyelvű utódainak ítélte. Az új tulajdonosnak a jogszabályok értelmében még tíz évig biztosítania kell a múzeumi rendeltetést. Az akkori művelődési miniszter, Daniel Barbu azt nyilatkozta, hogy mindent meg fog tenni a visszavásárláshoz szükséges források megteremtéséért. Az ügy további letisztázásra vár, azonban mindeközben a Megyei Tanácsnak, és ebben Vákár Istvánnak is nagy szerepe volt, sikerült elindítani azt a projektet, amelynek köszönhetően most megújult a Bánffy-palota homlokzata - összegezte az igazgató.
Azt mindenki láthatta, hogy nagy molinóval borították be a palotát, és amikor ott elhaladtunk, azt is tapasztalhattuk, hogy mögötte dolgoznak, hallatszott a szerszámok zaja, a munkások sürgés-forgása. Lucian Nastasă-Kovács elmondta, hogy utoljára ezelőtt 70-80 évvel történt valamiféle felújításnak nevezhető beavatkozás, amely teljesen ellentmond azonban mindenféle művészi és műemlékvédelmi elvnek. A felújítást megelőző felmérő munkálatok alatt a szakemberek elszörnyülködtek, hogy milyen barbár módon történtek az akkori beavatkozások.
A szembeötlő szoboralakzatok felújításán túl – hívta fel a figyelmet a Művészeti Múzeum igazgatója – számtalan más részlete van egy ilyen munkának, amelyről a nagyközönségnek sejtelme sincs. Néhány példát is felsorolt, amely szerinte tökéletesen mutatja, hogy milyen nagy gonddal kezelték a szakemberek minden kis részletét a műemléképületnek. A nyílászárók történetét említette elsőként ebben a sorban, hiszen ezeknek egy része, főként a földszinti ablaksor nagyon megsínylette a sokféle változást. Hiszen ezekben a termekben mozit is működtettek, meg boltokat is nyitottak: volt itt cukrászda és szabóműhely is a 20. század 60-as éveiig, amikor múzeummá alakították át a palotát.
Ezeket a nyílászárókat hőszigetelt ablakokra cserélték, és a földszinten az eredeti barokk ablakok vonalára illesztették be, tehát most mélyebben állnak, és hagyják érvényesülni a kőkereteket, az erkély mögötti emeleti részen pedig kiegészítették a 19. század elejéről származó, máig megmaradt ablakokat.
A teljes homlokzatot a barokk kőimitáló technikájának megfelelően, a helyi mészkő sárgás színét utánozva festették újra – hívta fel a megújult falfelületre a figyelmet Lucian Nastasă-Kovács. Az épületet az idők során többször átfestették, volt még bordó is. A mostani színválasztással a barokk kőimitáló technikáját idézik, mondta el az igazgató. A restaurátor csapat véleménye az volt, hogy a barokk díszítés logikája mentén kell végezni a felújítást, és valószínű, hogy a 18. században egy kőutánzó hatást próbáltak elérni, annak érdekében, hogy úgy tűnjön, mintha a teljes épület kővel volna borítva. Kolozsvár esetében a helyi mészkő sárgás színét utánozhatták, ezt teszi az új homlokzat is, egy világosabb árnyalattal kiemelve az épület vonalait.
„A város kulturális élete szempontjából megkerülhetetlen hely a Művészeti Múzeum, egy olyan tér, amelynek a presztízse és a szellemisége kihat a teljes városra. Nincs is olyan jelentősebb rendezvénysorozat, amelynek valamelyik momentumára ne ezek között a falak között kerülne sor. Ezért is Művészeti Múzeum, mert a képzőművészeteken kívül itt koncertek, filmvetítések, könyvbemutatók, konferenciák zajlanak. Aminek természetesen örülök, hisz mindez azt jelenti, hogy egy olyan gyülekezési, találkozási pontja lett a Bánffy-palota a városnak, hogy nem lehet leállni a felújításával, modernizálásával. A magam részéről pedig mindössze annyit tehetek hozzá, hogy örülök annak, hogy részese vagyok ennek a nagyszabású projektnek” – zárta gondolatait a Művészeti Múzeum igazgatója, Lucian Nastasă-Kovács.
Az épület pedig megkezdi hosszú életét. Változatos és hányatott sorsa egy arisztokrata család státusszimbólumaként indítja, majd lesz belőle kormányzósági palota, vendégül lát valódi császárokat, az idők folyamán otthont lel benne úrikaszinó és különféle „sóhivatalok“, mágnáslakás, kávéház, cukrászda és kártolóműhely; végül pedig múzeum lesz belőle, de a 21. század elejét úgy éri meg, hogy kívül-belül nagy felújításra szorul. A viszontagságos restaurálás első nagy állomása a főtéri homlokzat felújítása most ért a végéhez.