2020. július 8. szerdaEllák
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Amikor a téma házhoz jön a karanténban: vörös vércsék a virágládában

utolsó frissítés: 10:24 GMT +2, 2020. június 9.

Nem mindennapi élményben van része Pórszász Áron fotográfusnak, és természetesen meg is örökítette. Nagyképes galériában mutatjuk a vércsecsalád életét.


"Márciusban figyeltünk fel arra, hogy egy vércse pár az erkélyen lévő használaton kívüli virágládába jár elkölteni a zsákmányt. Az erkély nincs használatban nagyon, így arra gondoltunk, csak nyugodt helyet kerestek az ebédhez" - kezdte a történetét a jelenleg Pécsen élő Pórszász Áron fotográfus-fotóriporter, akit az után kerestünk meg, hogy ossza meg a nem mindennapi történetet, hogy a Facebookon rendszeresen posztolt a vadászatról hazatérő vörös vércse párról.

"Aztán a tojó egyre több időt töltött ott, míg április elején megjelent egy szem tojás a ládában, ahova vércsékhez híven nem raktak fészket, elég volt a maradék puha föld és a magas perem. Ekkor már gyanús volt, hogy a tojást már lehet, hogy nem viszik el máshova, és vércséék (akikre elsőre a madárhatározó rossz oldalát nézve azt hittük karvalyok - és meg is kapták a Karviék nevet) maradnak nálunk, és hogy a tojás mellé valószínű lesz még pár darab. Lett is, annak rendje-módja szerint kb. 2-3 naponta tojt mellé még egy-egy tojást, összesen még négyet, amikre jó mamához híven rá is ült kotlani a tojó. Ekkor már dugába kezdett dőlni az erkély nyárra való előkészítésének terve és az ott felhalmozott kacatok szanálása (elsősorban közgazdaságban használt kifejezés, gazdasági újjáélesztést jelent, de általánosabban helyreállítást, javítást értelemben is használják - szerk.), lévén, hogy védett állatról van szó, ha kotlás közben, vagy netán kikelés után megbolygatjuk a fészket, akkor elhagyhatja a tojó. Így a karantén alatti otthoni munka közbeni szünettartás gyakori indokává vált a függöny és redőny mögül szemlélni az így is eléggé ijedős madarat, és a neki táplálékot hordó hímet. Számomra egyébként meglepő módon pont éjszakára magára hagyta tojásait a tojó, hogy a hímmel romantikusan elrepüljenek a naplementébe.

Mindenesetre a kotlás meghozta a gyümölcsét, május 13-án kikelt az első csibe, majd szerencsésen sorra a többi is. Elkezdődött az etetés, amire eleinte elég volt egy cickány és egy fél gyík naponta, de a fiókák olyan rohamosan nőnek, hogy ma már több egész gyíkot is elfogyasztanak egyben fejenként. Most 21 naposak, kezdik levedleni a pihéiket és kezdenek megjelenni a szárny és faroktollak a jellegzetes pettyes mintázattal. Ebből kifolyólag kezd szűk lenni a hely a virágládában, így attól tartok az egész erkélyt is belakják majd, aminek az erkélyen lévő lom kiválogatásának szempontjából lesz előnyös hozadéka, lévén, hogy már most szétfosták a virágláda környékét így megkönnyítvén a döntést, hogy mi kerüljön a szemétdombra.

A kirepülés a fiókák életének 28-32-ik napja környékén történik meg, ez rájuk nézve a legveszélyesebb időszak, ekkor már van annyi tolluk, hogy repülni vagy inkább vitorlázni tudnak, ami után meg kell tanulniuk maguknak vadászni, de a kényelmes és főként biztonságos 8. emeleti virágládát már el kell hagyniuk" - számolt be a történtekről a fotós. Ha felkeresitek a szerzői oldalát, akkor még néhány telefonnal készített fotót is találtok a tojásokról, illetve a fiókák kikelésének idejéből is.

A vörös vércse (Falco tinnunculus) Európában, valamint Ázsia és Afrika jelentős területén honos. Magyarországon az egyik legismertebb ragadozómadár, de Románia területén is előfordul. A wikipedia szerint mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban, mezőgazdasági területek és legelők közelében él. A sűrű, zárt, összefüggő erdőket kerüli. Az ember közelsége sem zavarja, gyakran jelenik meg a városokban, még Budapest belvárosában is költ. A magyarországi állomány jelentős része télire délre vonul, de az északi madarak, illetve az idősebb példányok Magyarországon telelnek át.

A hím hátoldala gesztenyevörös, sötét cseppfoltokkal, hasoldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek, farka végén fekete keresztszalag. Egy fészekalja általában 3-8 tojásból áll. A fiókák 28-30 nap alatt kelnek ki, és ahogyan a beszámolóban is megjegyzik, nagyjából még egyszer egy ennyi időt töltenek a fészekben. Főleg rágcsálókat, elsősorban mezei pockot, de nyáron sáskát, szöcskét és más rovart is eszik, időnként gyíkokat és madarakat is fognak.