Eshet az eső, de a mérai világzenei fesztiválban így sem csalódunk
utolsó frissítés: 18:32 GMT +2, 2019. augusztus 5.Pedig egy fesztivál hangulatát nagyon oda tudja vágni, ha zuhog, de ezt a próbát kiállták.
Az emberben megvan annak a vágya, hogy mindig jobb legyen, fejlődjön. És ha már fesztivált szervez, akkor szereti, ha az évről évre szebb, jobb vagy éppenséggel nagyobb. A fesztiválszervezők sikerességének és az esemény fejlődésének nagyon egyszerű, és talán éppen ezért elég közkedvelt fokmérője, ha a fesztiválozók számáról, vagy egy kapitalistább, kereskedelmibb szemszögből nézve a fesztivál veszteségességéről vagy éppen nyereségességéről szólnak a hírek. Rendszeresen meg is szoktuk írni ezeket. Úgy tűnik viszont, hogy a Méra World Music szervezői pont erre a két, alapvetőnek tűnő tényezőre hánynak fittyet, kibújnak az egyre több résztvevő és az azzal némiképp összefüggő anyagi sikeresség jelentette csapdahelyzetből, és az energiájukat ehelyett nagyon sikeresen arra fordítják, hogy felejthetetlen élményeket adjanak. Aki már volt egyszer Mérán, az tudja, sikerül nekik, még akkor is, ha minden korábbinál többet esik az eső, mint idén. Elég csak szétnézni, és azt látni, hogy mindegyre - talán pont egy éve látott - ismerősökre bukkanunk.
És nagyon fontos, hogy így akkor is sikeresek tudnak lenni, ha esetenként talán pont az eső miatt, de nincsenek olyan sokan, mint a korábbi években. Az idei Méra World Music talán nem a legtökéletesebb chill zone-ban eltöltött percekről marad emlékezetes - mert azt idén, ugye, nem nagyon lehetett -, de a tánctanulás, a legényes verseny vagy az elárverezésre szánt sál közösségi szövésében való részvétel biztos kedves emlékként marad meg. És így a felvezetőm végére talán elmondhatom, hogy idén is azt sajnálom a legjobban, hogy - egy kicsit pont az újságírói kötelességek miatt -, de még nem volt egy totális Méra-élményem, még mindig több kihagyott esemény miatt is fáj a szívem, mint ahányon részt tudtam venni, amikor pirkadattól (na jó, reggelitől) pirkadatig ott voltam. Mert bizony van bőven választék, és nem csak a koncertek miatt éri meg kimenni.
kép és szöveg: Gál László