Iráni pillanatok egy magyar Közel-Kelet-kutató szemszögéből
utolsó frissítés: 13:39 GMT +2, 2018. október 17.Sárközy Miklós iranista segítségével tehettünk kirándulást a Föld egyik legizgalmasabb országába.
Idei látogatásával együtt már több mint harmincötször járt Iránban, de nemcsak kutatóként, hanem emellett tolmácsként és idegenvezetőként is dolgozott az országban, és egy Iránról szóló útikönyv szerzője is Sárközy Miklós történész, iranista. A Károli Gáspár Református Egyetem Ókortörténeti és Történeti Segédtudományok Tanszék vezetője, egyetemi docense hosszú ideje évi gyakorisággal visszajár Iránba, ezért jó ismerője az ottani helyzetnek.
Utazásai során az egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy noha számos probléma van az országban, és nehéz mindenben egyetérteni a helyi nézetekkel, Irán mégis a régió egyik legstabilabb és legkiszámíthatóbb országa, amelyben fejlett az infrastruktúra és a tudományos kutatások világszínvonalon zajlanak.
A különböző útjain készített fényképekből láthattak az érdeklődők egy válogatást a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka tanszékén, ahol egy előadást is tartott. Az itt bemutatott képekből alább közlünk mi is egy válogatást, a teljesség igénye nélkül.
Sárközy többek között elmondta, hogy Irán jóval összetettebb annál, mint ahogy sok nyugati beszámolóból azt elsőre gondolhatnánk. Azonban ahhoz, hogy ezt megértsük, először azt kell megértenünk, hogy egy országban nagyon sokféle kultúra keveredik. Különösen jellemező ez egy olyan hosszú múlttal rendelkező és nagy kiterjedésű országra, mint Irán, amely ráadásul számos politikai és társadalmi fordulaton esett át a történelme során. És annak ellenére, hogy a jelenlegi államvezetés monopolizál egy adott kulturális homogenitást, ez nem feltétlen azonos azzal, amit az ország lakossága gondol a saját kultúrájának - különösen a számos iráni kisebbség tekintetében sem. Iránnak valódi civilizációteremtő kultúrája van és nem hiába nevezik a perzsa nyelvet a „kelet franciájának”. Valamikor ez a nyelv a kereskedelem, a diplomácia és a kontinenseket összekötő mindennemű kapcsolatok nyelve volt.
Irán jelenlegi lakossága 82 és 83 millió között van, azonban ez egy folyamatosan növekvő lakosság, amelynek hozzávetőlegesen hetven százaléka városlakó. Etnikai szempontból a lakosság hozzávetőlegesen 60 százaléka a többségi perzsa nemzethez tartozik és a maradék kb. 40 százalék olyan más etnikumok között oszlik meg, mint például a kurd vagy az azeri kisebbségek.
Államvezetés szempontjából Irán teokrácia: az államot a síita egyház vezeti. Ez a Tizenkettes síita vallás egy nemzeti vallás, amely a messiásváró iszlám egyik alága. Legfontosabb különbsége a többi iszlám alágtól az, hogy létezik benne klérus, vagyis papi rend. A szunnitáknál ez például teljes mértékben hiányzik. A vallás alaptétele, hogy amíg vissza nem tér a tizenkettedik imám, addig minden politikai hatalom zsarnoki és illegitim: ezért kell minden világi hatalmat alárendelni és átadni a Tizenkettes síita egyháznak.
Az ország történelmét szokás két korszakra (iszlám előtti és iszlám kori) tagolni, azonban a modern Irán legfontosabb történelmi eseménye a Ruholláh Muszavi Homeini ajatollah által 1979-ben sikerre vitt forradalom, amely a nyugatbarát sah rendszert egy nyugatellenes teokráciává fordította át. A forradalom után a papság vette át a politikai elit szerepét és ennek alárendelten létezik egy civil hatalmi réteg. Irán hadserege megosztott: a hagyományos hadsereg az országot védi, míg a Forradalmi Gárda a politikai rendszer biztonságáért felel.
Pártok ugyan léteznek, viszont ezek képviselőit nagy odafigyeléssel megszűrik, és noha az elnököt a nép választja, hatalma teljesen alá van rendelve az egyháznak. Az ország két legfőbb bevételi forrása az, hogy Föld második legnagyobb kőolaj- és negyedik legnagyobb földgáz exportőre. Emellett az olyan kisebb exportjai, mint a pisztácia (ebben világelsők), valamint a szőnyeg, szintén tetemesen hozzájárul a bevételeihez.
Fotók: Sárközy Miklós
Szöveg: Ivácson András Áron
