2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„A középkorászoknak ez felér egy Trójával”

utolsó frissítés: 13:09 GMT +2, 2019. október 4.

Öt koporsót találtak meg eddig a bánffyhunyadi templom kriptájában, tudtuk meg Csók Zsolt régésztől.


A bánffyhunyadi templom kriptájában talált, európai jelentőségűként értékelt és feltételezhetően 17-18. századi leleteket a kolozsvári történeti múzeumba szállítják, hogy további információkat nyerjenek belőlük –mondta még el Csók Zsolt, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze.

A régész elmondása szerint először egy gyermek és három felnőtt koporsóját találták meg, amikor azonban kinyitották a kisméretű koporsót, kiderült, hogy két gyermek leletét tárták fel. Azóta a régészeti munkálatok tovább folytatódtak és szerdán újabb felnőtt koporsóját találták meg. Az apróbb leletek mellett előkerült még egy szablyatöredék is „másodlagos pozícióban”. Erre nem a sírban leltek rá, hanem a sír betöltésében. Még 1-2 hétig folytatódik a feltárás, aminek során további eredményekre számít a régészcsapat.

Érdeklődésünkre Csók Zsolt a szablya kapcsán megjegyezte, hogy amikor az illetékesek újabb koporsókat helyzetek el a kriptában, a régebbi elhunytakat egy sarokba tették félre. Ezek valamelyikébe temethették el szerettükkel együtt a szablyatöredéket is, amit a régész nagyon korrodáltként és rozsdázottként írt le, így ahhoz, hogy pontosan behatárolják tipológiailag meg kell várni, hogy megtisztítsák. Viszont feltételezhető, hogy egyfajta díszfegyverről vagy parádé szablyáról lehet szó, amit a férfiak az oldalukra akasztottak, amikor a tiszti egyenruhát viselték.

Fotók: Kiss Gábor
Szöveg: Tőkés Hunor

Ahogyan a város neve is sugallja, a bánffyhunyadi templom kriptája a Bánffy-család egyik „fészke” volt. Erre utal az egyik koporsón található „Bánffy K” felirat is. Az is tudható, hogy nem messze, Sebesváron van az a vár, ami 1425 óta Bánffyak kezében volt. (Azelőtt királyi vár volt, amit Károly Róbert építettet és Elefánti Dezső volt a várnagya.)
„A Bánffyak egy rettenetesen gazdag család volt, így nem is csoda, hogy ilyen gazdag temetkezési berendezkedéseik vannak. Ez a középkorászoknak, mint amilyen én is vagyok, felér egy Trójával. Pont azért, mert hihetetlenül sok adatot ki lehet nyerni ezekből a temetkezésekből. 17. századi szinten az ezüstszál fonatos csipkét nem mindenki engedhette meg magának, luxus ruházatnak számított ebben az időben” – mutatott rá a Csók Zsolt.
Hozzátette, már az a tény is, hogy a templomokban temetkeztek, ahol nem bárki, hanem azok térhettek örök nyugovóra, akik sok pénzt adományoztak a templom építésére, fenntartására, vagy azok, akik „rendesen megfizették” ezt a nyugvóhelyet a szentélyben.
120 éve nem találtak ehhez hasonló érintetlen kriptát Romániában, ami ritkaságából adódóan nem csak itt, hanem egész Európában jelentőséggel bír. Ennek oka, hogy a templomokat a 19. század végén, a 20. század elején, sok helyen felújították, „de nem épp szakszerű módon”. A feltárt kriptákat általában kiürítették. Amit ott találtak, azt eladták magángyűjtőknek, múzeumoknak. Bánffyhunyadon is találtak olyan kriptát, ami üres volt, ezek töltésében olyan apróságokra lehet lelni, mint pl. csontdarabok.
A bánffyhunyadi ásatás esetében viszont korszerű technológiával gyűjtik az adatokat. Készítenek róluk felmérést, fotogrammetriát, minden egyes kutatási fázist videó- és fotó dokumentál. Minden, ami kikerül, konzerválva lesz. De már ott helyben karanténba helyezik, mivel, amint megbontják a kriptákat, a leletek abban a helyben romlásnak indulnak - tudtuk meg a szakembertől.
„Csütörtök reggel visszük a leletekről vett mintát mikrobiológiai elemzésre, ugyanott felületi és mélységi mikroszkópelemzést és infravörös spektroanalízist (spektrográfiát) is készítünk – mivel rengeteg információt ki tudunk szedni ezekből az adatokból” – mondta még a régész.
Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a tárgyak utóélete, Csók kifejtette, az olyan tárgyakat, amiket nem tudnak stabilizálni – például a teljesen szétkorhadt koporsódeszkák –, azok kerülnek vissza a kriptába. A csontok antropológiai vizsgálat után vissza lesznek temetve „örök” nyugvóhelyükre. Viszont a törvény szerint a leletanyag, amit onnan kivesznek, bekerül a múzeumba, leltározzák és két éven belül kiállítás lesz a megtalált ruhákból, tárgyakból.
Ezzel párhuzamosan a templom felújítása is halad, mivel Csók ásatásain nincs meg a „mumus effektus”, miszerint megjönnek a régészek és leáll a munka. Mindig úgy egyeztet a kivitelezőkkel és a szervezőkkel, hogy mindenki folytathassa a munkáját.
A bánffyhunyadi ásatás, kutatás, a leletek feltárása az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze szerint nem történhetett volna meg Jakab Mihály Gyula segítsége nélkül, aki „azon nagyon ritka lelkészek közé tartozik, aki olyan lelkesedéssel és olyan profizmussal állt hozzá, mintha a legjobb régész lett volna”. Jakab Mihály támogatta Csók és csapata munkáját, biztosította a szükségleteiket, mindenféle anyaggal ellátta a régészeket. „Ő egy abszolút nyitott ember” – nyilatkozta Csók.