Tanulható-e a bohémélet? A harmadik Awake fesztivál képekben
utolsó frissítés: 20:54 GMT +2, 2019. augusztus 18.Négynaposra nőtt a butikfesztivál, mutatjuk, mennyire sikerült a nyújtózkodás.
A gernyeszegi butikfesztivál, amiről a Guardian is cikkezett, harmadik s egyúttal hagyományteremtő kiadásához érkezve a bohém életérzést tűzte ki tematikájául. Augusztus 15. és 18. között a Teleki-kastély adott otthont a négynaposra és ambiciózusabbra nőtt fesztiválnak, a fősodoron kívüli, hazai és külföldi együtteseknek, és mindazoknak, akik ilyen-olyan módon kapcsolódni szerettek volna a bohémvilághoz. Megnéztük, mennyire sikerült idén a jókedélyű nonkonformizmus.
Szöveg: Kovács Bea
Fotók és nyitókép: Awake Photo Team
Az Awake egyik legnagyobb előnye maga a környezet: a még mindig impozáns Teleki-kastély, a hatalmas nyílt terek, az ódon, vastag törzsű fák, a tavirózsás vizek, kisebb patakok… Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a helyszín önmagában is annyira csodálatos, hogy akár mindegy is lehetne, mennyire sikerül az ott zajló esemény.
A népszerű fotóhelyszín: a fénylő fesztivállogó. Ízléses, nem is olyan nagy, hogy a kastélyhoz képest életidegenként hasson, és még sorban sem kellett állni túl sokat, ha Instagyanús pózokat akartunk kipróbálni mellette. Az Awake-en több „kötelező” fesztiválkellék volt a neonos szelfiszpotokon kívül.
Akik nem akartak hazabuszozni a 8 lejes éjszakai járattal Vásárhelyre és kempingesre vették a formát, közvetlenül a fesztivál mellett sátrazhattak. A személyzettel, a munkakörüket olykor meghaladó arroganciával megnyilvánuló önkéntesekkel és biztonságiakkal volt pár érdekes koccanásunk, abszurd párbeszédünk, ezért bízunk abban, hogy jövőre emberközelibb lesz a kommunikáció.
Sok kisbabát és gyereket látni az Awake-en: úgy tűnt, hogy a szülők bizalommal hozzák ki a legkisebbeket is fesztiválra, mert, és ez igen fontos jellemzője az eseménynek, a romániai standardokhoz képest civilizált közösségről van szó.
A nappali esemény közül a függőágyas olvasás volt a legnépszerűbb. A fesztivál „erdőkönyvtárából” lehetett kölcsönözni könyveket (amikor én ott jártam, magyar nyelvű darabok nem voltak, de lehet csak azért, mert már mind elkapkodták őket...). Egy volt Transindexessel futottam össze a harmadik napon, aki elújságolta, hogy épp olvasott egy jót egy padon. Úgy látszik, az olvasás 2019-ben már bohém privilégiumnak számít, ami elég elszomorító, de valós tény a nagyvárosi létre nézve.
A háttérben látható műalkotás a fesztivál installáció-felhívására készült. Az elszórt darabok nem voltak épp annyira izgalmasak vagy bohémek, de értékelendő a helyi művészek bevonása. A kastély körüli vizeket azonban semmi nem überelheti.
Színház, vetítések, beszélgetések. Akik a várostól távol is kultúrára vágytak, nem maradtak a nélkül a Awake-en. Csak ismét meg kell jegyezzem, hogy a magyar nyelvű programok száma a nullához közelít, pedig a látogatókat mustrálva világos volt, hogy nem csak román nyelvű vendégeket vonz be a fesztivál.
A Feed Your Mind programsorozaton belül az érdeklődők sokféle témában, pszichológiai, újságírói, művészeti és influenceri kérdésekben tájékozódhattak, de „az ötödik színpadon” megfordult a Pussy Riot, Oana Giurgiu és DJ Shiver is. A kempingezők számára ideális programpont.
Akik fesztiválozás közben is fontosnak tartják test és szellem egyensúlyát, idilli környezetben jógázhattak. Csöpp irónia keveredik a bohémlét és a jóga egy lapon való említésében, a rendezetlen életmód és a gyakorlás közé: a fesztivál egy gyenge pontja, hogy mindenből akar egy kicsit, s emiatt nincs letisztult arculata. De ha az új bohémek jógáznak, hát legyen, a szó megérett az újraértelmezésre.
Kalandosabb kedvűek számára másfajta „testedzést” is biztosítottak a szervezők, s ez a fajta önfeledtség a mi tudásunk szerint közelebb áll a bohémélethez.
A fesztivál abszolút kedvencei azonban a szappanbuborékok voltak. Egészen kicsiktől kezdve az átlagfesztiválozóig, mindenkit megbolondítottak a karikák.
Ami az eszem-iszomot illeti: mondjuk úgy, hogy fel kellett kösse a gatyáját az, aki jól akart lakni. Lángost és szalmakrumplit 12-15 lejért, wokebédet 24-28 lejért lehetett venni, és a képen levő fish and chips konkrétan 30 lejbe került. Aki sörözni akart, 9-10 lejt hagyott ott egy pohárért, a kóla-termékek 8 lejbe kerültek, és egy feles víz 7 lej volt. A koktélok, borok és hosszú italok 18-20 lejbe kerültek. Borsos árak és a szelektív hulladékgyűjtés szinte teljes hiánya: ez hatalmas felelőtlenség volt a szervezők részéről.
Az est leszálltával a kastély teljesen más fényben mutatkozik meg, és kicsit az az érzésünk támadt, hogy a nagy Gatsby valamelyik buliján vagyunk épp.
A Blahalouisiana sokak szerint az egyik kiemelkedőbb koncert volt az idei Awake-en. Én sajnos lemaradtam róla, mert épp a viharral harcoltam Vásárhelyen, de forrásaim szerint a magyarországi zenekar a kegyetlen időjárás ellenére is mindent odatett a gernyeszegi koncertjéhez.
A Pussy Riot második alkalommal jött az Awakre-re, én először láttam őket, és nem értettem, hogy miért vannak itt. Annyira véletlenszerűnek tűnt a jelenlétük, hogy a kisördög bennem azt súgta, hogy lehet, hogy kémek. Csak viccelek. De racionálisan tényleg nem tudom megmagyarázni, hogy milyen mondanivalója lehet a csapatnak a gernyeszegi kastélyban, főleg hogy szövegeik oroszul hangzottak el, angol felirattal. A közönség állt, nézte a színpadot, és próbált valami fogódzót találni az orosz csapat társadalomkritikájához. Számomra ez az élmény kicsit félrecsúszott...
Firestarter by Diosa. Simona Strungaru zeneszerző és karmester a nemrégi elhunyt Keith Flintnek, a Prodigy frontemberének állított omázst egy exkluzív fellépésben. Tiszta hangzású koncert volt, egy csepp fájó nosztalgiával.