2019. október 16. szerdaGál
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Visszafogottan ünnepelték március idusát Kolozsváron

utolsó frissítés: 16:52 GMT +2, 2019. március 15.


Mondhatjuk, hideg volt (esőre állt az idő, bár egy gyenge csepergőn kívül nem esett) vagy azt is, hogy hétköznap, amikor a magyaroknak dolgozni kell, de igazából az is lehet, hogy egyszerűen megszokta/megunta már a kolozsvári magyar közösség az évről évre szinte ugyanazon a forgatókönyv alapján szervezett március 15-i ünnepségeket, amiben legfeljebb a politikusi beszédek változnak. Sőt az is lehet, hogy mindhárom közrejátszott abban, hogy idén a korábbi évekhez képest mindenképp halványabb ünnepséget szerveztek, szemmel láthatóan kevesebb érdeklődővel.

Fotó és szöveg: Gál László

Egy szűk negyed órával hamarább elkezdődött az ünneplés, mint ahogyan azt eredetileg meghirdették. A sort idén is a Protestáns Teológiai Intézet hallgatói vezették, ők adták a hangot a "tömegtoborzó" daloknak.
A felvonulók még mindig látványosságot jelentenek a román többségnek, egy-egy okostelefon sok embernél előkerült, aki épp a Deák Ferenc/Eroilor utcában töltötte a délelőttöt.
Főhajtás Bem József emléktáblája előtt a a Pataki–Teleki-háznál.
Meg is koszorúzták az emléktáblát, de a lelkesedés így sem jött át. Ahogy évek alatt egyre csiszoltabb, olajozottabb lett az ünnepség, úgy lett egyre kevésbé izgalmas, forradalmi. Kár érte.
Van, akinek duplán van oka az ünneplésre, kár, hogy ez mégsem látszik rajta.
Mivel a Szent Mihály templom felújítás miatt idén zárva maradt az ünneplők előtt, a Szentháromság (piarista) templomba mentek ökumenikus istentiszteletre.
Oda mi nem mentünk be, helyette a téren követtük az eseményeket, ahol az érdeklődőknek ki is hangosították a beszédeket. Lehet, hogy azért voltak kevesen, mert sokan arra számítottak, hogy mivel nem férnek be a templomba, inkább kihagyják az egészet.
Jutott közben idő támogató aláírásokat gyűjteni az RMDSZ EP-listájára.
Egyedül újságíróból nem volt kevesebb, sőt, mivel nagyon sokan akartak élőzni a Facebookon, még nagyobb volt a furakodás, mint az elmúlt években.
Így néz ki a vistai kőből készült, felújított Petőfi-emléktábla.
Négy himnusz is elhangzott a Biasini-szálló előtti téren kezdésnek, a magyar, a román, az Európai Uniós, illetve elég nyomasztó szintetizátoros feldolgozásban a székely. Lobogtak is zászlók közben rendesen. Belinkelem nektek az Európa Unió himnuszát, az mégis egy Beethoven-darab.
Szerencsére politikai beszédekből idén nem volt sok, és nem is nagyon nyújtották hosszúra. Oláh Emese alpolgármester például - az RMDSZ hivatalos kommunikációjával összhangban - arról beszélt, hogy vegyünk kezünkbe a sorsunkat, ahogyan a márciusi ifjak is tették. "Álljunk ki együtt Európában a magyar szabadságért! Tervezzünk okosan, ünnepeljünk magyar életkedvvel és igaz erdélyi szívvel!" - mondta.
Csoma Botond se nagyon távolodott el az RMDSZ hivatalos kommunikációjától, ő inkább azt a részét hangsúlyozta, hogy a romániai magyarok számára a szabadság kisebbségi jogaik tiszteletben tartását jelenti, és a nemzeti és közösségi szimbólumaink használata nem rövidíti meg a román barátainkat.
Az egész ünnepség legenergikusabb mozzanata a Kalotaszeg Legénytársulat és a Tokos Zenekar produkciója volt, meg is élénkült rá a közönség.
Róluk mi is két képet beteszünk, hogy kellő emléket állítsunk a produkciójuknak.
Utána már csak a koszorúzás volt hátra, az RMDSZ pedig végre stílszerűen tulipánnal koszorúzott.
A prefektúra részéről a bíróság által hivatalában épp csütörtökön megerősített Györke Zoltán Kolozs megyei alprefektus vett részt az ünnepségen, koszorúzott, illetve olvasta fel Viorica Dăncilă üzenetét.
Az egyetlen választott román politikus, aki részt vett az ünnepségen, és koszorúzott is, Alin Tișe megyei tanácselnök volt. Emil Boc polgármester jelenleg nincs Kolozsváron, de azért elküldte koszorúját, amelyen Petőfi Sándor költő előtt tisztelgett. Az ünnepségek még folytatódnak Kolozsváron is, részleteket erről itt lehet olvasni.