2018. november 13. keddSzilvia
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyszerre hozza a piknikezést és nagy fesztiválos hangulatot az Awake

utolsó frissítés: 20:03 GMT +2, 2018. augusztus 20.

A fesztiválszezon vége fele elérkeztünk Gernyeszegre, a Teleki-kastélyban megrendezett Awake-fesztiválra. A hangulat alapvetően jó,első napon csak estére telt meg a kastélypark, sokan voltak kíváncsiak Morcheebára. Így indult be a második Awake:


Első nap még mindenki kicsit álmos, a nagy közös lézengés, ami összeköt. A kemping- és fesztiválbelépőosztás kicsit nehezen indul be, gondok adódnak a jegyek kétszeri beolvasásánál, de végül minden megoldódik. Azt is gyorsan kipróbáltuk, milyen elveszteni a ruhatáras számodat (hosszú, inkább ne tegyétek, vagy, ha igen, mosolyogjatok kedvesen a standard eljárás kialakultáig, és, mikor ez megvan, ismerjétek a táskátok pontos tartalmát, nyilván), de végül tulajdonképpen minden megoldódik.

Napközben, a koncertek kezdetéig a fesztiválozók többnyire a kellemesen hűvös kastélyparkban kialakított chillzoneban üldögélnek, olvasgatnak az abszolút kényelmes függőágyakon, vagy a fesztivál támogatói által biztosított, reklámfelületként is funkcionáló babzsákokon. A tájkertben kiállított installációk, a támogatók és a fesztivál saját díszletei, illetve az izgalmas fotók készítésére és szelfizésre egyaránt alkalmas kerti bútorok között olykor nehéz megtalálni a funkcionális különbséget, s bár kicsit random az elhelyezkedésük, kétség kívül vidám hangulatot (és sok-sok instaposztot) kölcsönöznek a fesztiválnak.

Állítólag többször is felmerült a kérdés, hogy hol található, vagy van-e egyáltalán VIP-szektor, s jó hallani, hogy a szervezők határozottan ellene vannak a VIP-jegyeknek – viszont gondolkodnak egy VAP-pass bevezetésén, amely a “Very Awake Person” rövidítése, s az az elképzelés, hogy ez olyan embereknek járna, akik tettek valamit a közösségükért. Gondolkodnak azonban kétféle kempingzóna bevezetésén, ami, hát, na, kicsit szeparatizáló lehet, talán érdemes lenne a jelenlegi tisztálkodási körülményeit javítani.

Kipróbáltunk mindenféle kaját, igen, a következő mondat az, hogy nem vagyunk gasztrokritikusok, de arról határozott elképzeléseink vannak, hogy milyennek nem kell lennie egy finom vegán shaormának. Az emberek azonban különbözőek, mások szerint a reszelt sárgarépa igenis alapélelmiszere a vegán konyhának. Nem nyitottunk vitát. A húst helyettesítő krokett viszont elég jó volt, ahogy üdvözlendő megoldás a reggelente a kempingben kapható omlett, bundáskenyér és sült krumpli, ezek, hát, kellenek egy sörözés este után (nem, amúgy tényleg jót tesz, ha ilyesmiben fut ki egy ivós este). A sült krumpli viszont, bár egy adag itt fél adagot jelent, zseniális – ezt egy olyan ember jegyezte meg, akit még életemben nem láttam mást enni.

Sokan örültek annak, hogy a kemping, más fesztiválokkal ellentétben, mennyire közel található a fesztivál területéhez – persze úgy szerencsések vagyunk, hogy eddig még nem esett eső. Szóval könnyű naponta többször is elsétálni a kastélyparkból a sietve birkamentesített mezőig és vissza. (Szöveg: Juhász-Boylan Kincső, fotók: Bogács Emőke, Bogos Réka)

- azt mondta, hogy ez még nem a fullos funky öltözéke
A tájkertben kiállított installációk, a támogatók és a fesztivál saját díszletei, illetve az izgalmas fotók készítésére és szelfizésre egyaránt alkalmas kerti bútorok között olykor nehéz megtalálni a funkcionális különbséget, s bár kicsit random az elhelyezkedésük, kétségkívül vidám hangulatot (és sok-sok instaposztot) kölcsönöznek a fesztiválnak.
Valamiért ilyen pólókat is lehet kapni.
Napközben, a koncertek kezdetéig a fesztiválozók többnyire a kellemesen hűvös kastélyparkban kialakított chillzone-ban üldögélnek, olvasgatnak az abszolút kényelmes függőágyakon, vagy a fesztivál támogatói által biztosított, reklámfelületként is funkcionáló babzsákokon.
A délután az Ivan and the Parazollal indul be igazán, őket Mihail és a The Parlotones követi (de persze Morcheebára várnak a legtöbben).
Közben a Telekom Electronic Beats színpada előtt is folyik a buli, labdázással, tánccal, rózsaszín naplementével...
Amik szépek, azok a fénnyel színezett fák. Talán nem giccses. Lehet alattuk borozni. És ez a biztonságos tisztaság a parkban. Mezítláb járunk.
Végül megérkezik a Morcheeba, a színpad előtti tér megtelik, a színpadon lila, vörös, zöld fények, füst, kevés stroboszkóp, Skye Edwards ragyog, vörös flitterköltemény, és táncol, most cipővel, most cipő nélkül, most elhisszük neki, hogy There’s only love (és kicsit ijesztő, hogy igazából a zenekar tipikusan angol zenészeinek tulajdonképpen semmiféle erőfeszítést nem kell tenniük mellette, lásd kedves mosolygás, nojó, a gitárszólók azért nagyon ott vannak).
Ez meg már másnap dél és hangolás a szombati koncertekre