2017. szeptember 24. vasárnapGellért, Mercédesz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szecesszió Kolozsváron, nagyképen

utolsó frissítés: 15:29 GMT +2, 2017. augusztus 30.


A Kolozsvári Magyar Napokon az emberek egy kicsit birtokba veszik a várost, és nem csak a klasszikus helyszíneken, a Farkas utcában, a Sétatéren, a Fogoly utcában vagy a főtéren, hanem úgy egészében. Az ilyen közeledésekre, ismerkedésekre a legjobb lehetőségek pedig a különböző séták, amikor megmutatják, hogy miért is érdemes olyan nagyon szeretne Erdély szellemi fővárosát. Ilyen volt a modern építészet bemutató séta, illetve a szupermodernnel megismertető túra is. És ilyen volt a szecessziós séta is Földi Imelga vezetésével, amiről most fogunk beszámolni.

Kolozsváron a 19-20. század fordulójának reprezentatív állami építkezéseiben a történeti stílusokat megfelelőbbnek találták, mint a szecessziót, a Ferencz József Tudományegyetem neoreneszánsz stílusban, a Vármegyeháza és az Igazságügyi Palota neobarokk stílusban épült. Kivételt csak a Kereskedelmi és Iparkamara egykori épülete, illetve az Egyetemi Könyvtár képez, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg ez utóbbit sem szecessziós stílusban akarták felépíteni. Így Kolozsváron nincsenek nagy, látványos szecessziós épületek épületek a központban, mint Marosvásárhelyen a Kultúrpalota vagy a Városház, Nagyváradon pedig a Darvas-La Roche ház vagy a Fekete Sas palota, leszámítva a a Központi Egyetemi könyvtárat és a maggyaros stílusú prefektúrát. Így inkább a különböző villák, szállodák és bérpaloták épültek szecessziós stílusban, és főként a város külső kerületeiben/részeiben, mint a központban. Így maradt ki a séta útvonalából teljesen kieső Mócok úti Kakasos templom, amelyet Kós Károly tervezett.

Fotók: Tóth Helga

A körutat Kolozsvár főterén, a Szent Mihály templommal átellenben, a Kolozsvári Magyar Konzulátus szomszédságában található Püspöky-háznál kezdtük. A Fő tér 21. szám alatt található háromszintes házat Püspöky Miklós építette az 1900-as évek első évtizedében, divatáruházat és harisnyakötő műhelyet működtett az épületben. Igazán érdekessé az épület oromzatának sajátos hullámzása, a zöld négyszirmú virágot és bimbókat ábrázoló kerámiaelemek teszik. Ezek a népművészeti ihletésű virágdíszek a magyaros stílusú szecesszió védjegyei. A szecesszió magyar nagymesterének, Lechner Ödönnek a hatása ugyanis a kolozsvári építészetben is éreztette a hatását. (Fotó: Kulcsár Árpád)
A Ferenc József (Horea) út és a Fellegvári (General Drăgălina) út kereszteződésében található a séta második állomása, az eredetileg szállodaként működő épület, amely manapság a Kereskedelmi és Iparkamara székháza. Az Astoria szálló négy szintes épületét 1912-ben adták át, nem ismerjük sem a tervezőjét, sem az építtetőjét. Az egykori szálló jellegzetessége, hogy tartotta a lépést a kor európai trendjével, ami egyébként egyáltalán nem jellemző a kolozsvári szecessziós épületekre, és már felfedezhetőek rajta az első világháború után visszatérő klasszicizáló tendenciák.
Az utóbbi évek egyértelmű pozitív kolozsvári változása, hogy az utcai kábeleket megpróbálták eltüntetni, így a műemléképületek is teljes pompájukban meg lehet csodálni (már ha van, amit).
Nem kell sokat menni a harmadik állomásig, ugyanis az egykori Astoria szállóval épp átellenben található az Uránia palota. Az egykori bérház a Ferenc József út és a Radák (Dacia) utca sarkán 1910-ben épült. A háromszintes épületet a kocsigyártó Udvari András megrendelésére a budapesti Kappéter Géza tervezte. Az épület alsó szintjén üzlethelyiségek, az emeleten pedig lakások kaptak helyet. De itt működött a város első kifejezetten mozinak épített mozgóképszínháza.

A bérház építészeti stílusára főként a bécsi szecesszió volt hatással, vízszintes és függőleges vonalak határozzák meg az épület homlokzatának dinamikáját. A díszítőelemei közül az egykori URANIA felirat két oldalán található, klasszikus idomú, meztelen férfitesteket ábrázoló domborműveket lehet kiemelni, ami miatt már 1910-ben feljelentések érkeztek a város vezetőségéhez. A meztelen férfiak azóta is ott vannak az épület homlokzatán.
A séta negyedik állomása a Széchenyi tér 4. szám alatti bérház, amelynek sem a megrendelőjét, sem a tervezőjét nem lehet tudni. Az épület az 1910-es években készült el, és a népi építészet, illetve a bécsi szecesszió jegyeit egyesíti. A csonka kontyolt tető és a faelemek alkalmazása tipikusan a népi építészetre jellemzőek.
A szélső ablakokat keretező vakolatdíszben a szecesszióra jellemző stilizált állatfigurák (bárány, bagoly) láthatóak.
Nem kell sokat menni a következő állomásig, mert a Széchenyi tér 6. szám alatt található épületet néztük meg. A régi Szamos-hídra vezető utca helyére felhúzott bérházat a feltételezések szerint a város építettete az 1910-es években. Erre utal ugyanis a homlokzat felső részén található, szecessziós virágdíszítéssel körülvett Kolozsvár-címer.
Az épület a magyar szecesszió egy tipikus példája is lehet. Nem fordultak teljesen szembe az előző stílusirányzatokkal, mint például a historizmussal, hanem összeolvasztották a különböző historizáló elemeket és a szecesszió jegyeit. Ilyen szecessziós elem a pilaszterek lábazatán lévő női fejek vagy a geometrikus motívumokkal díszített oszlopfők.
A túra hatodik állomása a prefektúra épülete, amelyet eredetileg a céhrendszer helyét átvevő Kereskedelmi és Iparkamara székházának készült Hubert József tervei alapján 1910-ben. A Lachner-féle magyaros stílus legmonumentálisabb kolozsvári példája. Az épületen a historizáló elemeket ötvözték a szecessziós elemekkel.
Szecessziós szempontból az oromzat hullámos kiképzése emelkedik ki, de kifejezetten szépek a főbejárat és a pinceablakok díszítései is.
A Deák Ferenc utca 42. szám alatt található háromszintes bérház a sétánk következő állomása. Az épületet az 1910-es évek elején építette az ügyvédi kamara akkori elnöke, Pap József. A lechneri és a nyugat európai szecesszió keveredése jellemző a nemrég felújított/újrameszelt épületre.
Az oromzat hullámos kiképzése, a népművészeti motívumok az erkélyen és az ablakok körül, illetve az ablakok hullámos kialakítása mind a lechneri szecesszióra jellemzőek, míg a második emeleti erkélyt vállukon tartó hajlékony, aszimmetrikus nőalakok inkább már a francia szecesszió jegyeit viselik magukon.
Korb Fóris és Giergl Kálmán tervei szerint épült 1906 és 1907 között az Egyetemi Könyvtár épülete, a szecessziós városnézésünk utolsó előtti állomása. A homlokzaton a historizmus és a szecesszió formanyelve ötvöződnek egyedien. A kivitelezést egyébként Reményik Sándor édesapja, Reményik Károly vezette, aki a korban menő kolozsvári építkezési vállalkozó volt.
A homlokzat színes klinkertéglával van burkolva, és a vöröses illetve vajszínű téglák váltakozása, az általuk kirajzolt formák adják a homlokzatornamentika sajátosságát, különlegességét. Otto Wagner, a bécsi szecesszió mesterének munkája.
A túra csúcspontja az egyetlen Lechner Ödön által tervezett kolozsvári épületet. A Kert (Louis Pasteur) utca 1. szám alatt található villában jelenleg gyerekpszichiátria működik, de eredetileg Lechner Károlynak, a tervező öccsének, a híres kolozsvári pszichiáter professzornek, az elmegyógyászati klinika igazgatójának épült 1900-1905 között.
Kolozsváron ritka az épület téglaszalagos díszítése, amely a homlokzatot különböző részekre osztja. A klinikák épületén lehet még hasonlót látni a Mikó (Clinicilor) utcában.
De a Zsolnay-féle épületkerámiával való díszítése - a kéményeket lezáró virágdíszek - is egyedi. Ötletes megoldás az épületnél, hogy a kéményeket nem elrejti a tervező, hanem inkább kihangsúlyozza, s ettől égbetörő hatása lesz a háznak.