2017. aug. 23. szerdaBence
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megnéztük a felújított miklósvári Kálnoky-kastélyt

utolsó frissítés: 14:49 GMT +2, 2016. október 13.

Kálnoky Tibor vezetett körbe a nyáron felújított kastélyban, és mesélte el, hogyan képzeli el annak a jövőjét.


Elsősorban olyan élő múzeumot akarnak kialakítani, amivel már nem csak a szállóvendégeket tudnak fogadni, hanem megnyitja az utat a turisták szélesebb tömegei előtt is. És egy kicsit Erdővidéket is felteszi Románia turisztikai térképére. Ha a vendégházak sikerét vesszük alapul, akkor van is rá lehetőség.

"Hosszú ideig arról szólt ez a történetünk, hogy mi felfedeztük, milyen jó is ez a hely. Megismertük a falusiakat, és nagyon sokat tanultunk tőlük. És nekünk ez elég volt. Aztán jött az az időszak, amikor már komolyabban szerettünk volna itt lenni, és a falu életét és értékeit próbáltuk magunkévá tenni - megérteni, és egy kicsit úgy alakítani, hogy számunkra megfelelő legyen. Most, hogy 20 év után megadatott a kastélynak a felújítása, ez már komoly játék, mert nagy kihívás. Már nem elég enni, inni és szépen, civilizáltan meglenni egy faluban, hanem most már tényleg be kell vonzani az embereket. Akarni kell, hogy kulturális élet legyen a kastély körül" - így összegezte az előttük álló célokat Kálnoky Anna.

A bemutatót a Háromszék Turizmusáért Egyesület szervezte a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének, így a képeken néhány nézelődő/dolgozó újságíró is fel fog tűnni. Köszönet a hangfelvételért Rácz Évának, a Kolozsvári Rádió munkatársának.

Kép és szöveg: Gál László

Nemrég fejezték be a kastély felújítását, még nem is adták át az épületet. Kálnoky Tibor a felújításról azt mondta, nem próbáltak valami újat kitalálni, nagyon tisztelték az előző nemzedék által teremtetteket. "Csak azt szeretnénk kihasználni, újra felértékelni, ami már fontos. Nem kell újat kitalálni, csak meg kell látni és tiszteletteljesen kezelni" - mondta.
Így nézett ki a kastély 2014 nyarán, még a felújítás előtt. A baróti önkormányzat 2004-ben adta 49 évre haszonbérbe a Kálnoky Alapítványnak a tulajdonában lévő épületet. Kálnoky Tibor egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy reméli, még életében a tulajdonába kerül. A haszonbérbe adás előtti utolsó években kultúrház működött benne, mozgalmas élete volt, bálokat, falusi esküvőket szerveztek benne. A felújítást a Norvég Alap támogatta. (Fotó: MTI/Beliczay László)
Most így néz ki a kastély északi homlokzata. Ebből az irányból a kastély egy teljesen neoklasszicista épületnek tűnik. Kálnoky szerint innen egy tipikus 19. századi státuszépületnek néz ki, aminek az az üzenete, hogy befolyásom van. A nagy bejáratot külön is említi, ami az ízlésének, mint mondja, túl nagy is.
A kastélynak a déli oldala teljesen különbözik az északitól. Kálnoky a körbevezetéskor úgy nyilatkozott: az látszik, hogy az előző nemzedékek másképp gondolkodtak az építkezésről. "Az látszik, hogy a nemzedékek, akik ezt egymás után létrehozták, és hozzájárultak a díszítésekhez, nem azzal kellett törődjenek, hogy megmutassák kicsodák, hanem ők tényleg a művészettel foglalkoztak, és úgy alakították ki, hogy jól érezzék magukat az épületben" - mondta.
A déli oldal sokkal játékosabb. A formák mellett enyhe színek is megjelennek, az okkersárga és szürke. Az eredeti festés pigmentjeit vizsgálva arra jutottak, hogy a szürkés részt szénnel, míg az okkersárgát vasoxiddal, rozsdával színezték. A felújításnál is ezt használtak. Kálnoky szerint az itt kibontakozó késő reneszánsz stílus most már egyedülálló Erdélyben.
A tavat is visszaállították eredeti állapotába, amennyire lehetett. Kálnoky elmondása szerint sokkal nagyobb volt. Felújították ugyanakkor a buxussövényekkel szegélyezett, különböző virágokkal és gyógynövényekkel díszített reneszánsz kertet is. "Az egészet úgy állítottuk vissza, ahogyan 1698-as dokumentumokban szerepelt. Nem kellett sok mindent újra kitalálni, mert le volt írva" - mesélte a gróf.
Egyébként még az is le volt írva, hogy milyen hal volt a tóban, így ugyanolyat fognak visszatelepíteni. A tó közepén egy medenceszerű részt is kialakítottak, ahol akár úszkálni is lehet.
Faragott ablakkeretek mellett egy reneszánsz kőtornác a homlokzat legszembetűnőbb dísze egy stilizált ágyún. Az egész szimbolikusan délre mutat, ahonnan a török és más ellenség általában támadt.
Kálnoky elmondása szerint az épület földszintjén múzeumot alakítanak ki, ezért ott nem nagyon lehet majd összejöveteleket szervezni. Ellentétben a pincével, ahol multifunkcionális teret akarnak kialakítani. A háttérben egy újraépített reneszánsz kályha, amit még főzésre is használhatnak. A 16-17. században az ilyen nagyobb épületek mindig ki voltak téve támadásoknak. Ezért építettek magasföldszintet, hogy a földből félig kinéző pincére lőrések kerüljenek, ahonnan sakkban tarthatták a támadókat. De az egész épületet úgy tervezték, hogy legalább egy-két hetet simán lehessen benne élni. Így például kút is van a pincében, amit még ma is használnak. És titkos szoba, rejtekhely is került az épületbe. De azt nem is mutatta meg Kálnoky, csak elmesélte.
A felújításkor három 17. századi kályhát is rekonstruáltak az ásatásoknál talált kályhacserép-töredékek alapján, az egyik ilyen kályha látható a háttérben. A múzeum berendezéséhez már gyűjtik a műtárgyakat. Középen az első bútoradomány Szepessy Jenőtől, ami természetesen még felújításra vár. Reményeik szerint a múzeum engedélyeztetéséhez szükséges papírok a tél végére már meglesznek, és így jövőre már meg is nyílhat. A múzeum mellett két vendégszobát is kialakítanak a földszinten.

"Székelyföldi viszonylatban ez az épület kastélynak számít, de ha egy angolnak vagy egy franciának mondod, akkor megmosolyognak ezért. Nálunk a török mindent tönkretett, szegénység volt, mi voltunk Európa keleti bástyája. Más székelyföldi udvarházak, de akár a kastélyok is inkább négyszög alakú házak. Itt egymás után jönnek a termek. Elég ritka, hogy ilyen reprezentatív alakja legyen egy kastélynak, egy háznak. Ez azt sugallja, hogy adminisztratív céljai is voltak. Ez inkább reprezentatív, mint lakóépület volt, ezért nehéz akár csak egy hálószobát is kialakítani, mert át kell menni mindenen" - magyarázta az épület jellegéről Kálnoky.
A reneszánsz kert (oldalt) kibontakozásáig legalább még egy évet kell várni, addig még kicserélik a padokat, hogy jobban beleolvadjanak a tájba. A nyitásig még van néhány finomítani való.

"Igaz, hogy Erdővidék egy kicsit elszigetelt, de azért Brassó, Sepsiszentgyörgy és Segesvár a közelben van. Lehetne itt kulturális és társadalmi eseményeket szervezni. És fogunk is szervezni. Élő múzeumot akarunk, hogy ne csak poros polcok legyenek valami kőkorszaki tárgyakkal, hanem legyen élet is benne. Én bízom benne, hogy az a kastély be fog kapcsolódni a nagy turisztikai útvonalakba is. Nincs messze a Brassót Segesvárral összekötő országút, nagyon remélem, hogy nagyobb tömegek fognak ide is jönni" - vázolta a jövőt Kálnoky.
A kastély bemutatása után a Kálnoky Alapítvány más miklósvári érdekeltségeit is megmutatta. Például a képen látható vizes házat.
Ezt az épületet le akarták duvasztani, ahogy Erdővidéken mondják. A Kálnoky Alapítvány viszont megvásárolta, és kiszárította. Kálnoky szerint lakóház már nem lesz belőle, de kocsmának pont jó. Így arra használják. De van egy olyan része is az épületnek, ahol a helyi termelők és kézművesek dolgait próbálják eladni. Ez a szoba látható most háttérben a lekvárokkal.
Ez már a kocsma része, amit (leginkább) a vendégházak látogatói használnak. Például az alapítvány által szervezett lovastúrák résztvevői itt szoktak az indulás előtt találkozni és lovat választani.

Kálnoky csak annyit mondott a felújításáról, hogy próbálták megtartani az egyedi hangulatát, anélkül, hogy valami új anyaggal megerőltetnénk. Meghagyták neki az egyszerű karakterét.
Majd az egyik vendégházukat is megmutatta. Ezeknek a története Kálnoky Tibor visszaköltözésével kezdődik, akkor kellett egy hely, ahol lakhattak. Majd amikor átköltöztek a Kálnoky-család sepsikőröspataki kastélyába, akkor a házat berendezésestől meghagyták vendégháznak. Ezért van Kálnoky szerint családi hangulata ennek.
Kálnoky elmondása szerint a vendégházak kialakításánál nem erőltettek semmit, a régi tárgyakat tették vissza a régi környezetbe. "Óvatosan csináltuk, hallgattuk egy kicsit a tárgyakat is, hogy hol akarnak lenni, mi talál egymással. Én azt szoktam mondani, hogy erőszakmentesen rendeztük be" - érvelt a felújításról.

"Ide olyan vendégek jönnek, akik már végigjárták a világot. Sokszor azt mondják, hogy ez az igazi luxus. Az olyan hely, aminek megvan a karaktere. Az egyszerűség luxusát keresik. Szerintem nekünk itt Romániában ez lehet az erősségünk, mert ez még megmaradt" - mesélte a főként külföldi vendégkörükről, majd még ki is egészítette: "Nem akarunk kereskedelmi jelleget a helynek. A mi vendégeinknek nem kell a szalvétából hajtott hattyú, mert giccsnek tartják. Elég, ha szépen össze van tűrve a szalvéta, és a helyén van. Ide jönnek, ahol tudják, hogy várni kell az ételre, mert senki nem profi nálunk. A faluból főznek az asszonyok, amit a legjobban tudnak. De érződik, hogy ez nem egy gépezet, hanem a helyi jelleg a legfontosabb" - mondta.
A Kálnoky Alapítványnak jelenleg négy vendégháza van Miklósváron, de ők igazgatják Károly herceg zalánpataki és szászfehéregyházai birtokait is. A képen egy másik miklósvári vendégház homlokzata. (Fotó: MTI/Beliczay László)