Ennél tökéletesebb helyszínen nem is lehetne egy világzenei fesztivál
MÉRA WORLD MUSIC
utolsó frissítés: 15:57 GMT +2, 2016. augusztus 2.Csűrben, csűrfiában, gyümölcsösben: ilyen a Méra World Music.
Már amikor először megláttuk a csűrt, a chill zone-nak helyet adó gyümölcsöst és Jámbort - aki most amúgy nem tette tiszteletét -, tudtuk, hogy a Méra World Music valami egészen mesebeli lesz, hogy egy ennyire rusztikus környezetbe is be tud költözni a fesztiválhangulat, és szeretni fogjuk. De csak akkor tudtuk meg, mennyire, amikor szombaton a kapirgáló csirkéket kerülgetve átvettük a sajtócédulát, és beléptünk a Kooho - fiatal építészek - által megálmodott kapun, a megázás elől a terebélyes diófa alatt húztuk meg magunk, a hídon átkelve függőágyban ringatóztunk, és népviseletet és rövidnadrágot egymás mellett láttunk.
Szombat már a harmadik napja a fesztiválnak, amely a nulladik napon a Góbé Zenekar fellépésével indított, első nap pedig az I. Kalotaszegi Néptánctalálkozót tartották, amely nagyon különleges alkalom volt, a zenészek sem találkoztak még ennyien, hogy közösen zenéljenek - mesélte Bethlendi András, az egyik főszervező. Eddigi benyomásai szerint az emberek nagyon szeretik a fesztivált, és az első kiadáshoz mért elvárásokat túl fogják szárnyalni, például a helyszínekkel, amelyek tényleg nagyon hangulatosak, főleg kivilágítva.
"A méraiak fesztivált még nem láttak, rendezvény, falunap, tábor sok volt eddig is, de ez az első igazi fesztivál. Volt, aki rácsodálkozott, viszont rengetegen átérzik, hogy ez más, és örvendenek neki. Méra egy olyan mentális térképre helyezi el magát, amelyen eddig még nem volt rajta" - mondta még Bethlendi.
Valóban, estére a fények mellé nagyon sok ember is megérkezett, s a Tárkány Művekre már teljes koncerthangulat kerekedett, és ezzel nem is volt vége az estének, csak számunkra. És a fesztiválnak sincs vége, most sem késő kimenni, a vasárnapi programot itt lehet megnézni. Sőt, a fesztivál történetének sincs vége: jövőre is lesz - mert a csűr+világzene=menő.
Kép: Sebők Botond és Sebők Rácz Tímea, szöveg: S.R.T.