2020. január 26. vasárnapVanda, Paula
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Jól szórakoztunk az EC-n, de azért van az az eső, ami már mindenkinek sok

utolsó frissítés: 16:29 GMT +2, 2016. július 18.

Ennek a cikknek arról kellene szólnia, hogy mi mindent kipróbáltunk az Electric Castle-en, és mennyire élveztük. Csak hát kissé felborult a tervünk.


Kezdjük tehát a végével: ha utolsó pillanatban nem szerveztünk volna be három utast, még most is az EC parkolójában dekkolnánk. Az egész este kitartóan hulló eső és a parkolóként használt mezőről kijutni próbáló sok száz autó ugyanis teljesen járhatatlanná tette a parkolóból kivezető utakat, és ha sikerült is elindulni, biztosan menthetetlenül keresztbe fordult előttünk valaki. Így még azok is nyakig sárosak lettek, akik egyébként úgy-ahogy szárazon megúszták az esőt.

Mert nem igaz, hogy az emberek nem voltak felkészülve a rossz időre, nem is nagyon láttunk olyanokat, akik esőköpeny nélkül indultak volna neki a rendezvénynek. De esőköpeny ide, vízhatlan cipő oda, az embernek csak van egy tűréshatára, amit három óra eső meglehetősen próbára tesz. Így aztán sokan a tervezettnél hamarabb fújtak takarodót, Paul Klakbrenner szettje után pedig jó félórát kellett várni csak arra, hogy kijuss a fesztivál területéről.

Az igazi kaland meg ezután kezdődött: az autósokat már meséltük, de a tömegközlekedést választók sem jártak semmivel sem jobban – a buszokért hatalmas, gyakolratilag órákig tartó sor alakult ki. És még csak nem is a hazamenést választók jártak a legrosszabbul, mert a víz persze a sátrakat is elöntötte, így sokan kényszerből, vacogva buliztak napfelkeltéig.

Lassan elkönyvelhetjük, hogy az EC-nek rendesen pechje van az időjárással, ráadásul mára és holnapra is esőt jósolnak. De nemrég még sütött a nap, úgyhogy optimisták vagyunk (bár most épp zuhog, a fenébe is).

Egyébként meg annak ellenére is nagyon jól szórakoztunk tegnap, hogy a várva várt Rusko helyett mi is a hazamenés mellett döntöttünk. Egy csomó mindent végigpróbáltunk a fesztiválon, és meg is mutatjuk:

Egyértelműen a Beck's 360 fokos fotója, gifje marad a legemlékezetesebb
Ismét benéztünk a TechWorldbe, ahol például repülőgép vezetést szimuláltak. De logikai feladatokat és kvízt is oldottunk (és nyertünk is!)
Egyértelműen az egyik legfurcsább műhely, amit valaha láttunk: a cigisodrás tudományát lehetett elsajátítani, és egy formával rögtön osztályozni is az eredményt.
Mégis van furcsább a cigisodrás-workshopnál. Csak annyit mondunk, hogy beton: itt a hamutartótól kezdve a medálig és a shotos pohárig minden beton. Műszaki érdeklődésűek nyilván előnyben
Már klasszikus az EC-n
Kiegészítőkből és divatáruból is rengeteg jut a fesztiválra, egyik jobb, mint a másik, de a blkn kitalálóján kívül senki nem volt a fotóriport szerkesztőjének az évfolyamtársa
Az aranytetkó is klasszikus, szinte már kötelező fesztiválkellék, bár nyilván az Untoldon népszerűbb volt, mint az EC-n.
Ezzel is el lehet tölteni az időt
A divatsátorban bárki beállhat Cosmo-lánynak, de mi ezt nem próbáltuk meg
Szintén itt lehet a legtrendibb bizsukat kapni: mértani alakzatokból kirakott állatfigurákat
Több sportolási lehetőség is a fesztivál hátsó udvarán, a strandröplabda talán a leglátványosabb, de van amerikai foci és mindenféle hasonló időtöltés is
Az igazi zsongás a nagy hőség elmúltával, délután 6 után állt be. Addig inkább a bokrok hűs árnyékában pihentek a fesztiválozók.
Lufi-foci
Környezetbarát bicikliverseny, mert nemcsak, hogy nem szennyezi a levegőt, egyben telefont is lehet vele tölteni
Közben egy kis segítséggel (Köszi, Karola!) megkaptuk a fesztivál legjobban titkolt részét, amit szinte a térképről is lefelejtettek. Hangulatos hide out a bokrokban
Ahol még a föld is megmozdulhat alattunk
Klasszikus emlékgyárból is több fajta van, nekünk a Tatrateáé volt a legszimpatikusabb
A másik repülésszimulátorral már nyerni is lehetett, ha jól teljesítetted a pályát
A 3D-s nyomtatást is kipróbáltuk, már amennyire egy bemutató végignézése annak számít.
A nagyszínpad erősen kezdődött: a De Staat és a Dilated Peoples is nagyon megbuliztatta az embereket, az Enter Shikari pedig rendesen földbe döngölt
Zenéjükben minden benne van, aminek köze van a metálhoz és az underground elektronikus műfajokhoz, akár egy számon belül is átmehet bigbeatből, hardcore-ba, majd heavybe, majd dubstepbe és drum and bass-be, hogy mondjuk egy flmzeneszerű betéttel záruljon
Úgy tűnt, a közönség cseppet sem bánja, hogy rockzenekarok is vannak az EC-n
Énekesük, Rou Reynolds az egyik legenergikusabb frontember, akit valaha is láttunk
Paul Kalkbrennerrel sajnos az igazi eső is megjött
Ez persze még senkit nem tántorított el attól, hogy jól érezze magát, főleg az elején
Szóval ahhoz képest, hogy gyakorlatilag egy fej és néha egy-egy kéz az egész zenész, nulla megszólalás nélkül, egész jó bulit csinált