2019. június 16. vasárnapJusztin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Átadták a felújított Farkas utcai református templomot

utolsó frissítés: 12:05 GMT +2, 2015. augusztus 24.

Nemcsak a beszédeket hallgattuk meg, az emberek reakcióira is kíváncsiak voltunk.


A Kolozsvári Magyar Napok keretében vasárnap délben hálaadó istentiszteleten adták át a szűk két év alatt felújított Farkas utcai református templomot, amely most szebben ragyog, mint valaha. Főleg, ha végre sétálóutca lesz a Farkas utcából - amit többször is megemlítettek a nap folyamán.

Fotók: Kiss Gábor
Szöveg: Gál László és MTI

Pontosan kezdődött a hálaadó istentisztelet, igaz, a televíziós közvetítés miatt nem is számítottunk késésre. Viszont egyáltalán nem irigyeltük a palástos szolgálatvégzőket - balról jobbra Bibza Gábor, Kató Béla és Fazekas Zsolt -, mert nemcsak emberrel telt meg a templom a kezdésre, a hűvöse is oda lett. Az istentisztelet után 26 Celsius fokot mutatott a templom újonnan beépített hőmérője.
Szép számmal vettek részt az eseményen vendégek és meghívottak: a teljesség igénye nélkül látható a képen Kató Béla református püspök, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Jakubinyi György római katolikus érsek
Horváth Anna, Emil Boc, Kelemen Hunor, Vákár István és Gergely Balázs
Üres hely nem igen volt, nagyon sok kolozsvári volt kíváncsi a templomára. Többen végig állták az egész istentiszteletet, mert már egyszerűen nem jutott hely számukra. A Transindex által megkérdezett házaspár úgy nyilatkozott, még így sem hagynák ki a szentelést, hiszen életük nagyon sok fontos állomása kapcsolódik a templomhoz. Majd egy kicsit szúrós szemmel néztek, hogy leülök a sajtónak fenntartott helyek egyikére. Egyébként aki helyet szeretett volna kapni, annak már jóval a meghirdetett kezdés előtt ki kellett érnie. Negyed órával előtte például már esélytelen volt próbálkozni.
Lehet, hogy a tévés közvetítés kellemesebb lett volna, de a Farkas utcai templomnak amúgy is van azért egy hangulata, amire a felújítás csak ráerősített: a dióbarna bútorzat, a törtfehér falak és a természetes kő kellemesen harmonizál egymással. Ráadásul a templom világítási rendszerét is felújították, már nem a Kós Károly tervezte csillárok számítanak a fő fényforrásnak. Egészen szép volt, ahogyan a déli napsütésben a fényárban úszott
Az ünnepi alkalomból Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét a Zsoltárok könyvének 150. zsoltára alapján. Kató a prédikációjában elmondta: a felújítás otthonná és otthonosabbá tette a templomot. Hozzátette, hogy a kolozsvári magyarok az intézményeikben érezhetik igazán otthon magukat. Ezért kell minden évben új intézményeket építeni, a régieket pedig felújítani.

"Mi Európának a segítséget nem emberáldozatban szeretnénk visszafizetni, hanem azzal, hogy itt őrizzük a hitet, a gótikát, mindazt a szellemi értéket, amelyet őseink létrehoztak és reánk hagytak" - fogalmazott a püspök arra reagálva, hogy a fiatalok a jobb anyagi körülmények kecsegtetése miatt elhagyják Kolozsvárt és a szülőföldjüket. (Fotó: MTI/Biró István)
Az istentiszteleten természetesen a Református Kollégium Kórusa is fellépett
A felújítási munkálatok egyértelműen legmegosztóbb eleme a főbejárat utáni üvegajtó. Többen is panaszkodtak amiatt, hogy eltávolították a korábbi faajtót. Az istentisztelet utáni sajtótájékoztatón Maksay Ádám építész azt mondta, hogy az egységes építészeti koncepció miatt volt rá szükség, mivel világosabbá és beláthatóbba akarták tenni a templomot, illetve a hozzá tartozó kerengő és torony tereit.
Maksay még az istentisztelet alatt ismertette a felújítási munkálatok menetét. Eszerint több mint tíz éve tervezik a templom felújítását, pályázni 2008-ban tudtak az Európai Unióhoz, és 2012-ben kapták meg a pozitív választ. A munkálatok viszont csak 2014 februárjában kezdődhettek meg a bürokrácia miatt. Így végül a 36 hónaposra tervezett munkát 17 hónap alatt kellett befejezni. A 18,9 millió lej értékű munkálatok költségeinek legnagyobb részét az Európai Unió állta, de a román és a magyar állam, illetve Kolozsvár Polgármesteri Hivatala is támogatta a munkálatokat. Az egyháznak mintegy 305 ezer lejes önrésszel kellett hozzájárulnia a költségekhez.
Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomának a munkálatok során többek között felújították a külső és a belső falait, kijavították a tetőszerkezetét, új fűtési és villamos rendszert szereltek be, illetve restaurálták a bútorzatot, az orgonát, a színes ablaküvegeket és a nemesi családok címereit. De erről még lesz egy külön cikkünk.
A felújított épületet szimbolikusan átvevő Nagy Péter, a belvárosi református gyülekezet főgondnoka beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy most már csak élettel kell megtölteni a felújított templomot, hogy egy élő gyülekezetnek legyen az otthona. "Remélem, hogy gyülekezetünk újra épül és otthonra talál a templomban" - fogalmazott.
Horváth Anna alpolgármester a Farkas utca és a templom fontosságát hangsúlyozta a város életében, mint mondta, Kolozsvár lelke bontakozik ki az utcában, aminek a legdominánsabb épülete a református templom. A kolozsvári magyar közösség, amelynek a nevében az alpolgármester is beszélt, a Kolozsvári Magyar Napok alatt 10-19 óra között tekintheti meg a felújított épületet.
A hálaadó istentiszteleten részt vett Tőkés László is, de nem kapott szót, ahogyan más pártpolitikus sem beszélt. Az ünnepség egyébként meglepőn feszes tempóban zajlott, senki nem húzta nagyon el a beszédét, őszinte meglepetésünkre gyakorlatilag másfél óra alatt lezajlott az egész
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere arról beszélt, hogy a Farkas utcai református templom nemcsak a református egyház, hanem az egész város büszkesége, mint műemlék. Megjegyezte: nem sok olyan város van a világon, ahol öt vallásfelekezet püspöke székel. Hozzátette: Kolozsvár olyan város kell hogy legyen, amelyben mindenki otthon érezheti magát.
A magyar kormányt képviselő Balog Zoltán zárta a beszédeket. Az emberi erőforrások minisztere köszöntésében kijelentette: "Mátyás király óta a kolozsvári magyarság sorsa tükröződik a templomban, ezért jövünk ide szerte a Kárpát-medencéből, hogy ezt lássuk. De ne csak a múltunkat, hanem a jövőnket is megmutatja. A miniszter szerint a felújításnál használt 21. századi újításoknak köszönhetően a templom ma jobb állapotban van, mint 40, 100 vagy 200 évvel ezelőtt. A miniszter a tradíció és az innováció ötvözését tartotta az egyház, a magyarság, de talán a románság legfontosabb feladatának is, "hogy a tradíció ne csak múlt legyen, az innováció ne csak jövő legyen. Mert ahol csak tradíció van, az múzeum. Ahol meg csak innováció, az kísérleti laboratórium. Ha a kettő együtt van, élő szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk".

Balog Zoltán ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár jövőjében benne lesz az is, amit Budapest és a jelenlegi Magyarország tud adni ehhez a jövőhöz és az is, amit Kolozsvár adott és ad a teljes magyarságnak. "Így akarunk együttműködni és hisszük és tudjuk, hogy ez jobb ennek az országnak, Romániának is. Ebben a meggyőződésben keressük a román politikával az együttműködést, ezzel az együttműködéssel nyújtjuk ki a kezünket a magyarok érdekében, Románia érdekében és a közös Kárpát-medence érdekében" - fogalmazott.