Dobrudzsában jártunk: bemutatjuk a lipovánokat
SZENT KRISZTOFORO
utolsó frissítés: 12:37 GMT +2, 2014. június 19.Többek között egy szamárfejű szent miatt vesztek össze az oroszokkal a lipovánok ősei. Meghallgattuk, kérdeztük őket.
Bakk-Dávid Tímea, Főcze János
Oroszok, cserkeszek, ószláv leszármazottak? A Slava Cercheză nevű faluban, Dobrudzsa egykor erdőségekkel borított területén, a Babadag-fennsíkon is lipovánok élnek, akik mai napig őrzik régi rítusú ortodox vallásukat, hagyományaikat, énekeiket és nyelvüket.
Slava Cercheză és Slava Rusă egy községet alkot, az összlakosság jelenleg valamivel több mint kétezer fő. Sajnos, a változó gazdasági-társadalmi körülmények megbontották a közösség szövetét: a harmincas években még több mint kétszáz gyerek járt óvodába, ám az most létszámhiány miatt megszűnik. Pedig jól felszerelt, felújított oktatási intézményről van szó. Százasával vándoroltak ki minden évben az emberek külföldre jobb munkalehetőséget, megélhetést keresve.
Van azonban, aki visszajön, és külföldön szerzett tudását otthon próbálja kamatoztatni, mint például Alexandra, aki méhészkedéssel foglalkozik, és a fiatal lipovánok civil szervezetét vezeti, emellett a messze földön híres Slava Cerchez-i női kórusban énekel. Épülnek új házak, a porták nagy része takaros, rendben tartott, a földeket művelik, alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak. Ugyanakkor rengeteg méhésztelepet láttunk a környéken.
Sajnos a lipován nyelvjárás visszaszorulóban: a gyerekek az irodalmi orosz nyelvet tanulják az iskolában választható tantárgyként (anyanyelvként), és akikkel a szüleik nem lipovánul, hanem románul beszélnek (főleg a vegyes házasságok esetében), azok nem tanulják meg őseik nyelvét. A kulturális-etnikai identitás védőbástyája a régi rítusú ortodox vallás marad, akik akarják, tanulhatnak ószlávul a vallásórákon, emellett a közösség hagyományos ünnepei, gasztronómiája, táncai, viselete, énekei jelentik a kapcsolódási pontot a Slava Cercheză egykori alapító őseivel. A települést először 1584-ben említették Kizil-insarlic néven a török nyilvántartások.
Hogy mit is keresünk mi Dobrudzsában,
Tulcea megyében, amely Kovászna megyével szokott versengeni az ország legkisebb megyéje titulusért? Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala újságíróknak, turizmussal foglalkozóknak, szakértőknek szervezett egy körutat Észak-Dobrudzsában, azzal a céllal, hogy a térség etnikai-kulturális-vallási sokszínűségét feltérképezzék és népszerűsítsék. A projekt a 2011-ben elfogadott Duna-stratégia része, az abban résztvevő 14 ország összes nemzetiségét bevonva a dunai országok kulturális identitásának Kék Könyvét szeretnék összeállítani.
A körút résztvevői a meglátogatott etnikai csoportok életébe nyernek betekintést, és megismerik azok legjelentősebb történelmi, kulturális értékeit. A hivatal munkatársai emellett a helyi etnikai közösségek képviselőit arra kérik fel, július 4-ig töltsenek ki egy kérdőívet, amelyben többek között megnevezik a településük legreprezentatívabb helyi értékeit, különlegességeit, látnivalóit.