2019. január 18. péntekPiroska
-1°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Így épült Kolozsvár: szociológusok tartottak városvezetést

TÉRTŐL TÉRIG

utolsó frissítés: 17:29 GMT +2, 2014. április 14.

Miért van télen korcsolyapálya Kolozsvár főtéren? Miért pont a Monostor negyedet és az Íriszt kötötték össze villamossal? Kolozsvár jelenkori városképéről tartottak előadást és városnéző sétát a szociológus napokon.


Gál László

Kiss Dénes szociológus előbb Kolozsvárnak arról a négy társadalomtörténeti korszakáról tartott rövid ismertetőt, amelyik leginkább meghatározza a jelenlegi arculatát. Beszélt így a középkori városról, a 19-20. századi kapitalista modernizációról, a szocialista urbanizációról, illetve a szocializmus bukása utáni Kolozsvárról.

Utána Pásztor Gyöngyi vezetett körbe a városban. Az elsősorban középiskolásoknak szóló esemény az Iskola másként programnak volt a része, de pont őket lehetett a legnehezebben rávenni a részvételre: ebben nyilván a rossz időjárás is közrejátszott.

A korabeli képek/fotók Kiss Dénes várostörténeti bemutatójából, a Fortepanról, illetve a Vechiul Cluj Facebook-oldalról származnak.

A középkorban főként iparosok és kereskedők lakják Kolozsvárt, akik főleg földszintes házakat építettek maguknak. Nem számított egy előkelő helynek. Az erdélyi szász településekre jellemző - például Nagyszebenre és Brassóra - rácsszerkezet már akkor kialakul
A városnéző túra a Babeş-Bolyai Tudományegyetem főépülete elől indul. Nem véletlen, hogy éppen ide építették fel az egyetem székhelyét, már korábban is ez volt a város oktatási központja. Például a Báthory líceum elődjét működtető piarista rendház iskolájával
A Főtéren folytatódik a túra, amelyen a Donát negyedi Onisifor Ghibu Természettudományi Líceum diákjai vettek részt, már ameddig nem rettentette el őket is az eső. A líceum a város egyetlen nem központi iskolája, amelyben még működik magyar nyelvű középiskolai oktatás
1887-ben a Fő tér még piacként működött, és a Szent Mihály templomot pedig épületek vették körül. A középkorban a főtér még egyfajta cirkuszként működött, ahol a kivégezés volt a legnagyobb látványosság. Kolozsvár városiasodásával a tér szerepe és neve is változik, a piactérből dísztér lesz
A 20. század elején "kitakarítják" a teret, lebontják a templom körüli épületeket és a kisvasutat is, ami a Mátyás király szoborcsoport felállításáig működött. A szoborcsoporttal lesz teljes a változás, ezután a kolozsváriak átszellemülni, a helyet csodálni járhattak oda
A szocializmusban igyekeztek elvonni a figyelmet a Főtérről, és szűkíteni az emberek által elfoglalható teret. Így jelentek meg a fűre lépni tilos táblák is. A szocialista vezetés ezzel (is) szerette volna elkerülni egy tüntetés kialakulását
A Fő tér jelentőségének a csökkentésére alternatív tereket hoznak létre, ilyen a Béke tér, illetve a Széchenyi tér. A Bocskai tér már korábban, az 1930-as években elkészült
A Széchenyi tér, itt még Vitéz Mihály szobra nélkül
A szocializmus bukásával, ahogyan a gazdaságban az iparról a szolgáltatásokra tevődik át a hangsúly, ismét átalakul a tér. A posztmodern tér esetében már a fogyasztáson van a lényeg, így ismét birtokba veheti azt a közösség, és építhetnek például télen egy műkorcsolyapályát is rajta
A Főtérről a város legrégebbi része felé, az Óvár felé indulunk. Az Ásványtani Múzeum Kolozsvár egyik legrégebbi épülete, amelyet az egykori vár bástyájából alakítottak ki. Korábban börtönként is használták. Már ráférne egy felújítás
A szolgáltatásokra épülő gazdaság egyik mintapéldája a Karolina tér, amit már teljesen átadtak a fogyasztóknak, ahol azonban az eső miatt pénteken épp nem ült senki. Innen megyünk tovább a Széchenyi tér irányába
Bérházak a Horea úton. A 19-20. századi kapitalista modernizáció időszakában legalább kétemeletes tömböket kellett építeni, amitől nagyvárosias lesz a városkép. Kolozsvár regionális központtá válik, ekkor indul be a gyárnegyed kialakítása
Szamos és a felette átívelő Erzsébet-híd 1931-ben. A szocialista urbanizáció gyors lakosságnövekedéssel járt, ami a rendelkezésre álló terület beépítését eredményezte
A Szamos-part pár évtizeddel később már a tömbházaival
A Monostor negyed még azelőtt, hogy a tömbháznegyed felépült volna: leginkább egy falura hasonlít
Ugyanaz a terület, csak egy kissé más szögből. A szocialista urbanizáció után nagyjából 100 ezer, főleg faluról betelepült ember élt a negyedben. Kolozsvár lakossága megsokszorozódott, míg az 1930-as években a Wikipédia szerint nagyjából 100 ezer ember élt a városban, addig az 1990-es évek elején már 330 ezer
Az urbanizáció az ipari övezet növekedésével és a tömegközlekedés fejlődésével járt együtt. A villamos a Monostor negyedet és az ipari központot, az Írisz negyedet kötötte össze. A kép kevéssel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején készülhetett
Érkezik a villamos, amivel a levonulunk a kolozsvári nehézgépgyárhoz (CUG). Jelenleg nagyjából 120 ezer ember él a Monostor negyedben
A CUG egykori főbejárata felé igyekszünk. A szocializmus bukásával a gyárnegyedek helyét az ipari parkok vették át, például a Tetarom II, amit a tábla is jelez
A CUG (Combinatul de Utilaj Greu) épületegyüttese. 1970-ben alapították, először még csak az Írisz negyed felőli kazángyár működött, majd 1976-ban bővítették ki a nehézgépgyárral
A CUG irodaépülete előtt. Ceauşescu rendszerének bukása társadalmi változásokat is eredményez, újgazdag, illetve újszegény rétegek alakulnak ki. A szuburbanizációs folyamat eredményeképpen az újgazdagoknak villanegyedek alakulnak ki, az elszegényedő réteg pedig a leromló városrészekbe vagy a város határain kívülre szorul
Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács egykori alelnöke ismertette a CUG történetét, aki maga is több évig dolgozott ott
A gyárat 1991-ben részekre osztották és privatizálták. A '80-as évek középén 8000 ezer embert foglalkoztató gyár pedig lassan leépült, szinte szó szerint
Jelenleg a legtöbb épület eléggé lepusztult állapotban van, gyakorlatilag üresen állnak, mert nem használják semmire
Hatalmas terek állnak kihasználatlanul. A szociológusok szerint a kapitalizmusban a terek drágák, ezért a kisebb gyárépületek jellemzőek, gondosabban megtervezik, jobban beosztják és kihasználják a teret. Az ilyen óriási épületek nem kifizetődők. A szocializmusban a terület jóformán ingyen volt, mivel csak elvették az emberektől, így grandiózusabb tereket terveztek, ahogy ezeknél a gyáraknál is